1xbolt.blogspot.com - Kalota Béla "Eltűntek" című fotósorozata kis boltok, üzletek portál-portrékörképén rögzíti a város átalakuló arculatát, a rendszerváltás előtti kiskereskedelmi üzletláncok lassan változó, több nemzedék vizuális kultúráját meghatározó tipográfiáját, logóit, színeit, ahogy még töredékesen jelenünk részei, s ideig-óráig megtűrve egyszerivé esetlegesednek. Ebben a blogban közreadjuk és bővítjük a gyűjteményt, keressük és rendszerezzük a fennmaradt apró boltokat, mielőtt egy közeli üzletközpont és a változó fogyasztói igények között létjogosultságukat vesztik, s profilt, arculatot váltanak. ELTE BTK IKI KT & iNapló / 2010-

2010. november 16., kedd

Fehérnemű

A 70-es évek végén a bugyi és melltartó választék erősen kétségbeejtő volt. Egyetlen cég tartotta kezében a ”bugyi választékot”, a még most is létező, de abban az időben egyeduralkodó, Aranypók Áruház.

Aranypók
A női alsók óriásiak voltak, vastag pamutból vagy nylonból készültek. Csak fehérben és az úgynevezett ”bugyirózsaszín” színben léteztek, feketében sem voltak megtalálhatóak. Nagyjából pár ”modell” létezett, a válogatásról s sem lehetett. A melltartók között lehetett találni műselymet és a fehéren és a ”bugyirózsaszínen” kívül, néha pöttyöset is. Viszont a fazonok, soha nem jelentettek meglepetést senkinek. Mindig állandó volt a kínálat, az biztos. A női melltartóméretek ugyan adottak mióta ez a műfaj egyáltalán létezik, de néha elég megbízhatatlannak bizonyultak még azok is. [1]

Póktól az Aranypókig

Aranypók kirakat (1987)
Az első világháború után a nők munkába állása, a sport előretörése és a gazdasági válság leegyszerűsítette az öltözködést. Nagyobb szerephez jutott a harisnya és hódított a pulóver. Fekete Jenő 1924-ben társtulajdonosként megalapította a Guttmann - Fekete - Budapest harisnya és kötöttáru gyárat az óbudai Vihar utcában 200 munkással. Egységes, modern berendezésű, tetszetős kirakatú Pók üzleteiben mérsékelt áron kínálta 1927-ben bejegyzett GFB védjegyű áruit. Az első Pók üzletet 1931-ben nyitotta meg a Rákóczi úton. Cége a gazdasági lság idején is virágzott, rendszeresen szállított külföldre is, 1934-ben már 1000 alkalmazottat foglalkoztatott. Az államosítás után az üzem Budapesti Harisnyagyár néven működött tovább. 1950-ben megalakult az ARTEX Nemzeti Vállalat. Az állami tulajdonba vett Pók-üzletek ehhez a vállalathoz kerültek, melyből 1962-ben megalakult a Fővárosi Divatáru Kiskereskedelmi Vállalat, majd 1973-tól az Aranypók Divatáru Kiskereskedelmi Vállalat, 1982-től pedig az Aranypók Kereskedelmi Vállalat.
Reklám 1982-ben
Az Aranypók védjegyet 1977-ben jegyezték be. A névadás ötletét a vásárlók körében jól ismert Pók üzletek és egy ott árusított Aranypók márkájú harisnya adták. Profilja mindvégig a jó minőségű fehérnemű, a kiegészítő divat- és kötöttáru, a bőrdíszmű- és - kisebb mennyiségben - a konfekcióáru maradt. 1970-es években a cégnek 90 üzlete volt Budapesten, később Kecskeméten éZalaegerszegen is nyitottak egy-egy boltot. 1991-ben privatizálták a 33 üzletből álló láncot. Később a boltok több mint felét elárverezték, majaz Aranypók Kereskedelmi Rt.-t 1993-ban bevezették a Budapesti Értéktőzsdére, s megkezdődött a nevet megőrző bolthálózat bővítése. [2]

Áruházak és a rendszerváltás

Skála Coop (1981)
Az ötvenes években az áruházakban általában áruhiány, a konfekciótermékek silány minősége volt a jellemző. A lakosság igényeinek kielégítése érdekében az Állami Áruházak újabb üzemrészlegeket állítottak fel, és az ott készülő konfekcióáruknál nemcsak a mennyiség fokozására törekedtek, hanem arra is, hogy kisebb szériák gyártásával nagyobb választékot nyújtsanak. A tömegkonfekcióra specializálódott Állami Áruházak országos hálózata 1967-től Centrum Áruházak néven működött tovább. Az első magán, illetve csoportos vállalkozások az 1968-as reformok eredményeként már az 1970-es évek közepén létrejöhettek. Kialakulását nemcsak eltűrte az akkori hatalom, hanem a feltételrendszerek könnyítésével elő is segítette. Ekkor még nem beszélhetünk arról, hogy a hatékony piacgazdaság ismérvei megjelentek volna a gazdaság szerkezetében és szabályozottságában. A változások lehetőségét a rendszerváltás hozza meg.[3] A fogyasztói társadalom elvárásainak, igényeinek próbáltak megfelelni a kereskedelmi hálózat átalakításával. Magyarországon 1976-ban nyitották meg a Skála Budapest Nagyáruházat, ami akkor a legnagyobb alapterületű és forgalmú áruház volt.

“Butik-kultusz”

MÓDI divat (1987)
Az ellátásban és a választékban mutatkozó hiányt az egyre jobban megerősödő magánszektor is enyhítette. Az átrendeződést mutatja, hogy 1984-ben a ruházati cikkek kiskereskedelmének már az egynegyede a magánkereskedelem keretei között bonyolódott le. A megfelelő színvonalú kereskedelmi ellátáshoz nélkülözhetetlen a gyorsan változó piachoz való rugalmas alkalmazkodás. Ez indokolta a magánkereskedelem dinamikus térhódítását a divat szakmában. [4] A butik elnevezés az 1970-es évek végétől azokat a kis maszek vállalkozásokat jelölte, amelyek a „fogyasztói szocializmus”-ban megnövekedett öltözködési igényeket kielégítendő, külföldi divatlapokból, változó minőségű alapanyagokból varrt ruhadarabokat árusítottak. Az 1970-es 80-as évek vásárló közönsége által kedvelt állami üzletláncok a Skála Áruházhoz tartozó S Modell hálózat és a Módi butikok voltak. A „butik-kultusz" a nyolcvanas évek elejére bontakozott ki. Lényegében az érvényes divatáramlatok naprakész követését tette lehetővé azok számára, akik a korabeli állami kereskedelemben forgalmazott ruházati termékek árainak többszörösét is hajlandók és képesek voltak kifizetni egy-egy „menő cuccért". A butikdivat létrehozta a maga teljes termelési és kereskedelmi rendszerét. Mire az állami kereskedelem képes volt a mutatkozó divatigények kielégítésére, addigra a magánkereskedők, a korabeli kifejezéssel élve „butikosok" már learatták az új divatjelenséggel együtt járó gazdasági előnyöket. [5]

S-modell

S-modell üzlet (1981)
Az 1980-as években a ruházati termékek hazai piaca nem kényeztette el a vásárlókat divatos nyugati importárukkal. Ekkor alakították meg az „S” Modell üzlethálózatot a Skála Coop Rt. Leányvállalataként. Kifejezetten azzal a céllal alakult, hogy drága nyugati importtermékkel lássa el a hazai vásárlóközönséget. Hatalmas érdeklődés kísérte az első butikok megnyitását: a boltok bejárata előtt tömött sorokban álltak a divatos holmik után vágyakozók. Kezdetben ezek a bol­tok nagyon nyereségesek voltak, a rendszerváltás után azonban más feltételek között nem működtek olyan jól az üzletek. Összesen 17 „S” Modell üzletet nyitottak az országban, többnyire Budapest belvárosában. Ezek a boltok kis alapterületűek voltak, a legkisebb mindössze 30 négyzetméteres volt, de a legnagyobb is csak 200 négyzetméteren üzemelt. Az üzlet kis alapterületével is hangsúlyozta annak butik jellegét, ami a 80-as években az exkluzivitással fonódott össze a közgondolkodásban. A butikok védjegye volt a jellegzetes lila színük és a portáljukat díszítő lila kagylóernyők. Az átalakuló vásárlói szokások megpecsételték a cég sorsát: a fogyasztók egyre inkább márkaorientáltak lettek, és a márka nélküli termékeket kínáló üzletek bevétele erőteljesen csökkent. A nagy bevásárlóközpontok megnyitása és az egyre nehezebb parkolás egyaránt távol tartotta a belvárostól a vásárlóközönséget. 1992-ben az volt a feladat, hogy új profilt alakítsanak ki, vagy a meglévőt alakítsák át úgy, hogy a boltok ismét nyereséget termeljenek. A kis belvárosi butikoknak befellegzett: a jövő a bevásárlóközpontoké, és a jó minőségű, ismert márkáké. Világosan látták, hogy nem szabad új boltot nyitni a belvárosban, apró alapterületen. Itthon 1992-ben megjelent a Marks & Spencer. Az „S” Modell 1994-ben döntött úgy, hogy kizárólagos franchise-partner lesz. Ezt a szerződést nyolc évre kötötte a cég, egyszer már meghosszabbították, és úgy tervezik 2010-ben is aláírják a szerződést. Ma már egyetlen „S” Modell üzletet sem találunk az országban, bár a vállalat neve „S” Modell maradt. A cég a kis boltokat fokozatosan bezárta, miközben ezzel egyidejűleg Marks & Spencer üzleteket nyitott: ahol tovább foglalkoztatta az alkalmazottakat. A magyarországi franchise hálózat az elmúlt hét évben mindig elnyerte a vásárlók körében végzett szavazás eredménye alapján megítélt, Budapest legjobb ruházati üzletének járó „Best of” díjat. [6]

Bevásárlóközpontok Budapesten

A nyolcvanas években és a kilencvenes évek első felében épültek meg a bevásárlóközpontok. Beruházóként az államon kívül már a multinacionális cégek képviselői is megjelentek. Idetartozik az 1980-ban megnyílt Sugár-áruház, s mellette a hatalmas szakáruház, az IKEA. Az első modern budapesti besárlóközpont a város északi részén épült, a Gyöngyösi utcai metrómegálló tőszomszédságában. A Duna Pláza megnyitása nagy esemény volt az itt élőknek, nyitáskor sorok alakultak ki a bejáratnál; utoljára ez a fajta tömeges érdeklődés az első budapesti McDonald's étterem megnyitásakor volt jellemző. Az azóta eltelt időszakban évente legalább egy bevásárlóközpont nyílt Budapesten, gyökeresen átalakítva Budapest kiskereskedelmét. Pólus Center (1996), Europark (1997), a Mammut (1998), a Rózsakert (1998) és a Lurdy-ház (1998), Westend City Center (1999). Az újonnan nyílt központok környékén sok kereskedő volt kénytelen lehúzni a rolót régi üzletén, és beköltözni a bevásárlóközpontokba. A budapestiek szeretik a bevásárlóközpontokat, központi fekvésük és az általuk nyújtott kényelem miatt is, hiszen a postahivataltól a szupermarketig minden megtalálható bennük. [7] A válság következtében kis mértékben ugyan, de megváltozott a bevásárlóközpontok látogatási gyakorisága a tavalyi eredményekhez képest. A hetente egyszer vagy többször plázába járók aránya valamelyest csökkent, emellett pedig megnőtt azok száma, akik csak havonta látogatnak bevásárlóközpontokat.[8]

A női célcsoport

A fehérnemű hazai kereslete viszonylag kiegyenlítetten oszlik meg a különböző jövedelmi helyzetű társadalmi csoportok között. A márkás termékek értékesítésének nem kedvez, hogy a fehérneműk 24 százaléka ma még akciós termékként, 46 százaléka pedig utcai árusoknál, illetve piacokon talál gazdára. Ruházati szaküzletben 11 százalékát, fehérnemű-szaküzletben és áruházakban viszont csak 3-3 százalékát értékesítik. A legtöbb alsóruházati cikket a nők vásárolják 20 és 34 éves koruk között: miközben ez a célcsoport teszi ki a lakosság 11 százalékát, ők vásárolják meg a fehérneműk több mint egyötödét.[9] Magyarországon a hölgyekről elmondható, hogy egyre jobban odafigyelnek a divat mozgására, és annak megfelelően frissítik ruhatárukat. A tökéletes kényelem és elegancia hozzájárul a jó közérzetükhöz és a magabiztosságukhoz.

Fehérneműpiac a jelenben

Aranypók üzlet ma
Ma az Aranypók Kereskedelmi Rt. Budapest egyik legnagyobb ruházati bolthálózatát működtető vállalkozása. A ruházati kiskereskedelemben az egyetlen olyan hálózat, amely a régi hagyományait megtartva, a jelenkor igényeihez igazodva áll a vásárlók rendelkezésére. Szinte a legtöbb bevásárlóközpontban megtalálható fehérneműmárkák: Triumph, Calcedonia, Etam, Women’secret. A Triumph védjegy mintegy 100 éve használatban van, és folyamatos terjeszkedését folytatja az új évezredben is. Egy klasszikus sváb fűzőáru-manufaktúra szerény kezdeteiből a világ egyik vezető fehérnemű gyártó cégévé nőtte ki magát. A ’90-es években a vásárlók leginkább a természetességre törekednek. A Triumph ugyan már a ’70-es években betiltotta a kémiai anyagok túlzott használatát, ám mostanra a természetes pamut és a nikkelmentes kapocs lett az elsőszámú alapkövetelmény. A Calzedonia-t 1986-ban Olaszországban alapították azzal a céllal, hogy a harisnya és fürdőruha értékesítés területén egy új koncepció kerüljön bevezetésre. Az első üzlet Magyarországon 1997-ben nyílt. Azóta a Calzedonia csoporthoz tartozó összes márka megjelent Magyarországon, így az Intimissimi és a Tezenis is. Ehhez a csoporthoz tartozó üzletek sikere elsősorban abban rejlik, hogy azok szaküzletek, így az oda betérők a keresett termékekből széles választékot találnak, legyen szó akár harisnyáról, zokniról, fürdőruháról, akár fehérneműről, otthoni viseletről. A francia ETAM Lingerie 2004-ben nyitotta meg Magyarországon az első üzletét a budapesti Árkád üzletházban. Vásárlóiról elmondható, hogy fiatal-, illetve fiatalosan igényes hölgyek. A Women'secret fehérneműt, hálóruházatot, kiegészítőket és úszóruházatot kínál a mai hölgyek részére. A Cortefiel Csoport tagja, mely Európa ötödik legnagyobb textilgyártó vállalata. A Women'Secret 1993-ban alakult, első boltját Madrid belvárosában nyitotta. Az üzlet rendkívül sikeresnek bizonyult és 2001-ben a cég megkezdte a nemzetközi terjeszkedést.


Kína és a globalizáció

Shanghai (2010)
A hetvenes évek végén Kína átalakította gazdaságát. A piac által vezérelt és a világpiacra nyitott gazdasági modell kialakítása során a textil- és ruházati iparban is mélyreható változások mentek végbe, amelyek az egyes vállalatok és az egész ipar szempontjából is meghatározó jelentőségűek voltak. A kilencvenes évek végére Kína lett a világ vezető textil- és ruhagyártója, az Európai Unió és az USA legnagyobb importőre. A rendkívüli exportnövekedést a különböző, érvényben lévő és kötelező kereskedelmi megszorítások érvénye alatt érte el. Az EU és az USA textil- és ruhagyártó cégei az elmúlt évtizedekben a világ alacsonyabb költségű régióiba helyezték át termelésüket. A textilipari termékek egyre növekvő importja az Európai Unióban és az USA-ban a helyi termelés mennyiségének nagymértékű visszaesését és a foglalkoztatottság drasztikus csökkenését okozta. Kínában az elmúlt években a textil és ruházati ipar rendkívül gyorsan fejlődött. Kifejlesztették a teljes textilipari vertikumot, amelynek számos ágazata mára a legnagyobbá vált a világon. A kínai textilipar sikerességéhez nagyban hozzájárultak a külföldi vállalatokkal kiépített és jól működő gazdasági együttműködések. Versenyképességének egyik legfontosabb forrása az ipari klaszterekben rejlik. A sikeres átalakulást számos tényező nagymértékben elősegítette, a kedvező üzleti környezet, a szociális és politikai stabilitás. A fejlett és folyamatosan tovább javuló infrastruktúra, a vízi és a közúti szállítás Kínában olcsó és gyors. Az iparág nyersanyag ellátottsága kiváló. Kb. 20 év alatt a teljes elmaradottságtól eljutott a legfejlettebb szintig és a világ vezető textil- és ruházati iparává vált. A hatalmas növekedés után azonban 2008-ban kezdi elveszíteni versenyképességét. Az elmúlt években a távol-keleti fejlődő országokban (VietnamKambodzsaBanglades és Indonézia) a textilipari befektetések jelentősen megnőttek és mára túlkínálat van számos textilipari termékből. A termelési költségek lényegesen alacsonyabbak, mint Kínában. A textilipari termelés áthelyezése ezekbe az országokba megkezdődött. A kínai textilipari cégek is megkezdték a terjeszkedést Kambodzsában.[10]

Women' secret Madridban
2010-et írunk, megváltozott a világ, óriás posztereken gyönyörű nők, csodás fehérneműket hirdetnek úton útfélen, a kínálat óriási. Minden árkategóriában találni megfelelő, minőségi darabokat. A szép fehérnemű igazi kincs, mivel a női elegancia és igényesség ott derül ki leginkább, ahol csak nagyon kevesen látják.



Felhasznált irodalom:
[1] Forrás: Tiffany blog

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése