A varrás már a kőkorszakban ismert technika volt. Az első tűk csontból és kőből készültek és feltehetőleg szőrmedarabok inakkal való összeerősítésére szolgáltak. Franciaországban kb. 12 500 éves csonttűket találtak, Svédországban, Öland szigetén pedig a Kr.e. hatodik évezredből származókat. Később bronzból, vasból, majd acélból is készítettek tűket. A legkorábbi ismert gyűszűt Pompeii-ben találták. Ez bronzból készült és a Kr.u. 1. századból származik. Egy másik római kori gyűszűt találtak Verulamiumban (Nagy-Britannia területén).
Varrógép – az első kísérletek
A munkaigényes és lassú folyamat gépesítése kihívás volt az ipari forradalom idejében. Az első kísérletek a 18. század közepén a kéz mozdulatait próbálták gépesíteni. A kézi varrás gépesítésére vonatkozó kísérletekről az első feljegyzések 1775-ből származnak, amikor az Angliában élő német (más források szerint holland) Charles Weisenthal szabadalmat kért két heggyel ellátott tűjére, amelynek a foka középen volt. Thomas Saint 1790-ben kapott szabadalmat előlyukasztóval és horgas tűvel rendelkező gépére, melyet cipő és csizma varrására szánt. Ezt követően sokasodtak a találmányok, jobbára a kézi öltést utánzó módon vagy az akkor már gépesített kötőgép hurkolótechnikájának (horgas tűk) átvételével. E gépek már mind megoldották az öltésekkel együtt mozgó szövettovábbítást is, de a gyakorlatban nem váltak be. A korai konstrukciók sikertelensége után eljutottak a felismeréshez, hogy a horog helyett zárt tűfok kell, mely nem a tű végén, hanem az elején helyezkedik el. William Chapman alkalmazott elsőként ilyen tűt 1807-ben. Ez volt a nagy felfedezés, mely a varrás gépesítését lehetővé tette.
Az első varrógépek
A gyakorlatban is működőképes gép megalkotása Balthasar Krems nevéhez fűződik, ő is az újfajta tűt használta, de már folyamatos láncöltésű varratot tudott készíteni. Működőképes gépe 1810-ből származik.
Ezt a gépet tökéletesítette a francia Barthélemy Thimmonier. Felügyeletével 1830 végére nyolcvan darab gépet gyártottak – ez tekinthető a világon az első varrógépgyártásnak. A francia hadsereg számára varrtak egyenruhákat rajtuk. A gépeket 1831-ben a kenyerüket féltő géprombolók (ludditák) összetörték, az üzemet elpusztították.
Amerikában 1832-ben Walter Hunt elkészítette az első huroköltésű varrógépet. A tű fokát a hegyére tette, és a gép hurokfogó hajtóval dolgozott. Hunt a gépet nem szabadalmaztatta, és hamarosan elfelejtették. Így az amerikai Elias Howe-nak azt újból fel kellett találnia az 1840-es évek első felében. Howe 1846-ben kapott a gépére szabadalmat: ez volt Amerikában az ötödik varrógépes szabadalom, de az első huroköltésű.
A munkaigényes és lassú folyamat gépesítése kihívás volt az ipari forradalom idejében. Az első kísérletek a 18. század közepén a kéz mozdulatait próbálták gépesíteni. A kézi varrás gépesítésére vonatkozó kísérletekről az első feljegyzések 1775-ből származnak, amikor az Angliában élő német (más források szerint holland) Charles Weisenthal szabadalmat kért két heggyel ellátott tűjére, amelynek a foka középen volt. Thomas Saint 1790-ben kapott szabadalmat előlyukasztóval és horgas tűvel rendelkező gépére, melyet cipő és csizma varrására szánt. Ezt követően sokasodtak a találmányok, jobbára a kézi öltést utánzó módon vagy az akkor már gépesített kötőgép hurkolótechnikájának (horgas tűk) átvételével. E gépek már mind megoldották az öltésekkel együtt mozgó szövettovábbítást is, de a gyakorlatban nem váltak be. A korai konstrukciók sikertelensége után eljutottak a felismeréshez, hogy a horog helyett zárt tűfok kell, mely nem a tű végén, hanem az elején helyezkedik el. William Chapman alkalmazott elsőként ilyen tűt 1807-ben. Ez volt a nagy felfedezés, mely a varrás gépesítését lehetővé tette.
Az első varrógépek
A gyakorlatban is működőképes gép megalkotása Balthasar Krems nevéhez fűződik, ő is az újfajta tűt használta, de már folyamatos láncöltésű varratot tudott készíteni. Működőképes gépe 1810-ből származik.
Ezt a gépet tökéletesítette a francia Barthélemy Thimmonier. Felügyeletével 1830 végére nyolcvan darab gépet gyártottak – ez tekinthető a világon az első varrógépgyártásnak. A francia hadsereg számára varrtak egyenruhákat rajtuk. A gépeket 1831-ben a kenyerüket féltő géprombolók (ludditák) összetörték, az üzemet elpusztították.
Amerikában 1832-ben Walter Hunt elkészítette az első huroköltésű varrógépet. A tű fokát a hegyére tette, és a gép hurokfogó hajtóval dolgozott. Hunt a gépet nem szabadalmaztatta, és hamarosan elfelejtették. Így az amerikai Elias Howe-nak azt újból fel kellett találnia az 1840-es évek első felében. Howe 1846-ben kapott a gépére szabadalmat: ez volt Amerikában az ötödik varrógépes szabadalom, de az első huroköltésű.
Singer & Co.
Isaac Merrit Singer elődei találmányait saját ötleteivel (például a pedálhajtással) kiegészítve létrehozta az első háztartási varrógépet. 1850-ben szerkesztette meg azt a huroköltésű varrógépet, amely már tömeggyártásra is alkalmas volt. A róla elnevezett varrógép sorozatgyártására és elterjesztésére 1851-ben Edward Clarkkal együtt megalapította a Singer & Co. vállalatot, mely 1860-ra a világ legnagyobb varrógépgyára lett. Singer 1863-ig húsz találmányára kapott szabadalmi védettséget. Hamarosan Angliában is alapított egy gépgyártó üzemet, amely az európai piacot árasztotta el termékeivel.
Varrógépgyártás
Varrógépet először 1846-ban Elias Howe dobott a piacra.
Az 1850-es évek Amerikájában több gyár is elkezdett varrógépeket gyártani, többnyire Howe szabadalma alapján. 1852-ben Howe pert indított a szabadalmát sértő gyártók ellen, melyet megnyert, a gyártókat – a Singer & Co.-t is – fizetésre kötelezték.
A varrógépek gyártása hatalmas darabszámban folyt, amihez szerszámgépek kellettek. Ebből következik, hogy a varrógépek gyártása a szerszámgépgyártáson is lendített. 1870-ben Amerikában csak a Singer cég 465 000 varrógépet gyártott.
A ruházati iparágak fejlődése szükségessé tette, hogy a sima varrógépeken kívül a különböző speciális műveletek elvégzésére alkalmas varrógépeket szerkesszenek. Az egyszerű varrógépet még a 19. században követték a szakosított gépek. 1877-ben kialakultak a szegvevarrógépek típusai. 1878-ban gyártották az első rejtvevarró (rejtettöltésű) gépet. Kialakult a gombfelvarrógép, a gumibevarrógép, a horgológép, a különböző hímzőgépek stb.
Isaac Merrit Singer elődei találmányait saját ötleteivel (például a pedálhajtással) kiegészítve létrehozta az első háztartási varrógépet. 1850-ben szerkesztette meg azt a huroköltésű varrógépet, amely már tömeggyártásra is alkalmas volt. A róla elnevezett varrógép sorozatgyártására és elterjesztésére 1851-ben Edward Clarkkal együtt megalapította a Singer & Co. vállalatot, mely 1860-ra a világ legnagyobb varrógépgyára lett. Singer 1863-ig húsz találmányára kapott szabadalmi védettséget. Hamarosan Angliában is alapított egy gépgyártó üzemet, amely az európai piacot árasztotta el termékeivel.
Varrógépgyártás
Varrógépet először 1846-ban Elias Howe dobott a piacra.
Az 1850-es évek Amerikájában több gyár is elkezdett varrógépeket gyártani, többnyire Howe szabadalma alapján. 1852-ben Howe pert indított a szabadalmát sértő gyártók ellen, melyet megnyert, a gyártókat – a Singer & Co.-t is – fizetésre kötelezték.
A varrógépek gyártása hatalmas darabszámban folyt, amihez szerszámgépek kellettek. Ebből következik, hogy a varrógépek gyártása a szerszámgépgyártáson is lendített. 1870-ben Amerikában csak a Singer cég 465 000 varrógépet gyártott.
A ruházati iparágak fejlődése szükségessé tette, hogy a sima varrógépeken kívül a különböző speciális műveletek elvégzésére alkalmas varrógépeket szerkesszenek. Az egyszerű varrógépet még a 19. században követték a szakosított gépek. 1877-ben kialakultak a szegvevarrógépek típusai. 1878-ban gyártották az első rejtvevarró (rejtettöltésű) gépet. Kialakult a gombfelvarrógép, a gumibevarrógép, a horgológép, a különböző hímzőgépek stb.
Varrógépgyártás és -kereskedelem Magyarországon
Magyarországon 1870 körül jelentek meg az első kereskedők, akik külföldön gyártott varrógépeket árultak. A gyártás 1893-ban indult meg az Első Magyar Varrógép- és Kerékpárgyár Rt.-nél. A vállalat 600 munkással Adria márkanéven gyártott hosszhajós, majd körhajós és CB-rendszerű varrógépeket. Eleinte évi 12-15 000-et, később mintegy 25 000-et hoztak forgalomba részben háztartások, részben konfekcióüzemek, ruhagyárak számára. A gyárat 1929-ben a Ganz megvásárolta és a varrógépgyártást megszüntette.
1930-tól a csepeli Weiss Manfréd Művek kezdett varrógépeket gyártani a német Pfaff-gyár licence alapján. 1938-tól évi 4000 készült. Weiss Manfréd gépei a háztartási igényeken túl a fehérnemű varrodák igényeit is kielégítették. Az államosítás (1948) után Csepel és Pannónia márkanéven főként kelet-európai exportra, mintegy évi 55 000 huroköltésű varrógépet gyártott.
Az 1980-as évek végén az önálló magyarországi varrógépgyártás megszűnt.
Magyarországon 1870 körül jelentek meg az első kereskedők, akik külföldön gyártott varrógépeket árultak. A gyártás 1893-ban indult meg az Első Magyar Varrógép- és Kerékpárgyár Rt.-nél. A vállalat 600 munkással Adria márkanéven gyártott hosszhajós, majd körhajós és CB-rendszerű varrógépeket. Eleinte évi 12-15 000-et, később mintegy 25 000-et hoztak forgalomba részben háztartások, részben konfekcióüzemek, ruhagyárak számára. A gyárat 1929-ben a Ganz megvásárolta és a varrógépgyártást megszüntette.
1930-tól a csepeli Weiss Manfréd Művek kezdett varrógépeket gyártani a német Pfaff-gyár licence alapján. 1938-tól évi 4000 készült. Weiss Manfréd gépei a háztartási igényeken túl a fehérnemű varrodák igényeit is kielégítették. Az államosítás (1948) után Csepel és Pannónia márkanéven főként kelet-európai exportra, mintegy évi 55 000 huroköltésű varrógépet gyártott.
Az 1980-as évek végén az önálló magyarországi varrógépgyártás megszűnt.
Varrás, varrógép-kereskedelem és -javítás ma
Napjainkban a ruhakészítés ipari méreteket öltött, de még mindig akadnak varrónők és szabók, akik magánvállalkozás formájában alternatívát nyújtanak azoknak, akik az uniformizált ruhaneműk helyett egyedibb öltözékekre vágynak. Az egyedi ruhadarabokra vágyóknak megoldást jelenthet még az is, ha önállóan, hobbiszinten készítenek otthon ruhákat, a varrással kapcsolatos alapismeretekre vagy autodidakta módon, vagy egy tanfolyam segítségével tesznek szert.
A városban járva-kelve még láthatunk varrógépekkel foglalkozó üzleteket, azonban az internet segítségével sokkal könnyebben megtalálhatjuk, ha ilyesmit keresünk. A varrogep.lap.hu és a varras.lap.hu oldalak linkgyűjteményében megtaláljuk budapesti és vidéki varrógép-kereskedések, -szervizek, műszerészek, varrógépjavítók honlapjait. Érdemes megtekinteni az internettudakozó vagy a cégböngésző idevágó oldalait is. De egyszerűen a google-lel is számos találatot el lehet érni a „varrógép szaküzlet”, „varrógép kereskedés”, „varrógép javítás”, „varrógép szerviz” stb. kereső kifejezésekkel. Ha új gépet szeretnénk vásárolni, hazánkban számos márka megtalálható, többek közt: Singer, Pfaff, Husquarna, Brother, Elna, Gemsy stb. Különböző aukciós oldalakon (pl. a vaterán) akár antik varrógépeket is be lehet szerezni.
Varrógépekkel kapcsolatban aktív fórum található az index.hu-n.
Napjainkban a ruhakészítés ipari méreteket öltött, de még mindig akadnak varrónők és szabók, akik magánvállalkozás formájában alternatívát nyújtanak azoknak, akik az uniformizált ruhaneműk helyett egyedibb öltözékekre vágynak. Az egyedi ruhadarabokra vágyóknak megoldást jelenthet még az is, ha önállóan, hobbiszinten készítenek otthon ruhákat, a varrással kapcsolatos alapismeretekre vagy autodidakta módon, vagy egy tanfolyam segítségével tesznek szert.
A városban járva-kelve még láthatunk varrógépekkel foglalkozó üzleteket, azonban az internet segítségével sokkal könnyebben megtalálhatjuk, ha ilyesmit keresünk. A varrogep.lap.hu és a varras.lap.hu oldalak linkgyűjteményében megtaláljuk budapesti és vidéki varrógép-kereskedések, -szervizek, műszerészek, varrógépjavítók honlapjait. Érdemes megtekinteni az internettudakozó vagy a cégböngésző idevágó oldalait is. De egyszerűen a google-lel is számos találatot el lehet érni a „varrógép szaküzlet”, „varrógép kereskedés”, „varrógép javítás”, „varrógép szerviz” stb. kereső kifejezésekkel. Ha új gépet szeretnénk vásárolni, hazánkban számos márka megtalálható, többek közt: Singer, Pfaff, Husquarna, Brother, Elna, Gemsy stb. Különböző aukciós oldalakon (pl. a vaterán) akár antik varrógépeket is be lehet szerezni.
Varrógépekkel kapcsolatban aktív fórum található az index.hu-n.
Érdekességek:
Régi képek és hirdetések:
http://www.profi-varrogepszerviz.com/regi%20varrogep%20hirdetesek.htm
Fényképek a „Varrógép története” című kiállításról (Textilmúzeum, Budapest, 2009.):
http://www.hunpatch.com/exhib/exh_09/exh_0905_varrogep/exh_0905_varrogep_main.htm
Források:
Magyar Nagylexikon 16. kötet. Budapest: Magyar Nagylexikon Kiadó, 2003.
Magyar Nagylexikon 18. kötet. Budapest: Magyar Nagylexikon Kiadó, 2004.
Apáthy István – Ráskai Andor – Budai Kálmán: A kötő-hurkolóipari konfekció technológiája: Ipari szakközépiskolai tankönyv. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 1975.
A varrógép rövid története:
http://www.hunpatch.com/exhib/exh_09/exh_0905_varrogep/exh_0905_varogp_tab1.jpg
Diákoldal: A technika története:
http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1999/9926/diakold/techtort/technika.htm
A szerszámgépgyártás története: A tömegtermelés:
http://www.szerszamgepgyartas.hu/hun/story/6-tomegtermeles.htm
A varrás oldala a Wikipédián (magyar):
http://hu.wikipedia.org/wiki/Varr%C3%A1s
A tű oldala a Wikipédián (angol):
http://en.wikipedia.org/wiki/Sewing_needle
The British Museum: Bone needles:
http://www.britishmuseum.org/explore/highlights/highlight_objects/pe_prb/b/bone_needles.aspx
A gyűszű oldala a Wikipédián (angol):
http://en.wikipedia.org/wiki/Thimble
A képek forrásai:
1. kép: a British Museum csonttűi:
http://www.britishmuseum.org/explore/highlights/highlight_objects/pe_prb/b/bone_needles.aspx
2. kép: régi varrógép:
http://www.profi-varrogepszerviz.com/regi%20varrogep%20hirdetesek.htm
3. kép: Szántó Csilla fényképe:
http://1xbolt.blogspot.com/2010/11/singer-manfgco.html
4. kép: Örményi Eszter fényképe:
http://1xbolt.blogspot.com/2010/10/haztartasi-varrogep-szerviz.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése