Bútorboltok

Úgy hiszem, leszögezhetjük, hogy bútorok nélkül merőben más lenne az életünk ma, akár ha csak a kényelmet vesszük fő szempontul. Olyan régóta használjuk már őket, hogy az életet nehéz lenne elképzelni nélkülük. Amiért meg hosszú (az ókortól napjainkig tartó) történeti háttérrel rendelkeznek, szinte lehetetlen rendesen áttekinteni és behatóbban beszélni róla, ezért csak egy rövidebb, általánosabb beszámolót állítottam össze a témában. [1.kép]

Lottózók

A lottó az egyik legnépszerűbb szerencsejáték, neve az olasz lotto szóból ered, melynek jelentése sors, nyeremény. Itthon sokáig lutri néven volt ismert.

A késkészítők, köszörűsök története

A késkészítés szinte egyidejű az emberiséggel. A legkezdetlegesebb társadalmi és technikai szinten a kés volt az ember legnélkülözhetetlenebb eszköze munkában, táplálkozásban, védekezésben egyaránt. Ezért a késesipar is a legrégebbiek közül való. Az élelem feldolgozás, eszközkészítés, ruházat készítése elképzelhetetlen valamiféle szúró- vagy vágóeszköz nélkül.

Fodrász

Első feljegyzéseink a hajápolásról Krisztus elött 4000-körülről származnak az egyiptomiaktól. Már ekkor készítettek fésűt kiszárított halcsontból. Ezen kívül vízből és citrusfélék leveléből sampont készítettek, balzsamként állati vagy növényi zsiradékokat, olajakat használtak. A hajfestés is ismerős volt már számukra, ehhez hennát használtak.
A haj hosszúságából már az ősidőkben is rangot, társadalmi státuszt határoztak meg. A hosszú haj a nemesek, harcosok kiváltsága volt, míg rövid haja a szolgáknak, rabszolgáknak volt, többnyire higiéniai okokból.

Sok mindent lehetett megállapítani a haj viseléséből: a honfoglalás korában könnyen meg lehetett különböztetni a hajadont az asszonytól, mivel a hajadonok kiengedett hajjal jártak, az asszonyok hajukat kontyba fonták és kendő, főkötő alá rejtették. Innen ered az a mondásunk: „bekötötték a fejét”

Virágbolt

A virágüzletek elődjeként érdemes megemlíteni a virágárusleány alakját. Budapesten a virágárusleány szakmája a hatvanas - hetvenes években éledt újjá és a nyolcvanas években élte fénykorát. De mára a szakmát már a feledés homálya fedi.

Bőrdíszművesek

A bőr hasznosságát már az ősidőkben felfedezték, és minden nép kultúrájában megtalálhatjuk a különféle módokon és célokra felhasznált bőröket.
A bőrdíszművesség csak az 1900-as évekre kezd kialakulni, de sok rokon szakmája van, amelyek már a középkorban is léteztek. Ezeket összefoglalóan bőrműveseknek nevezzük. Ide tartoznak a szíjgyártók, a vargák, tímárok, csizmadiák. Kicsit foglalkoznék ezek történetével is, hiszen belőlük fejlődött ki a bőrdíszművesség.

Büfék, étkezdék, gyorséttermek

Ha van valami, amire egy embernek mindig feltétlenül szüksége van, az az evés, teljesen mindegy, hogy sűrű vagy nyugodt a napja. Mindenki máshogy oldja meg, miképpen jut táplálékhoz, valaki megteheti, hogy minden nap saját maga készíti a napi betevőt, valaki lusta, de jót akar enni, ezért étterembe jár, és sokan vannak, akik idő hiányában hamar le akarják tudni ezt a fajta „problémát”, és gyorséttermekbe vagy büfékbe látogatnak. Az alábbi iromány az utóbbiaknak szól: a gyorsétkezés története itthon és külföldön, illetve a Magyarországon található gyorsétteremfajták és –láncok kerülnek terítékre.

Pékség

Ez az egyik legkorábban kialakult élelmiszeripari ágazat.

Először Pompejiben romjai között fedeztek fel malmot és pékműhelyet egybekapcsolva. A 4 sz.-ban a római császárok elrendelték, hogy a pékek ha abbahagyják szakmájukat, hagyományozzák utódaikra a műhelyt, állatait, rabszolgáit és a malmot. Ez is bizonyítja, hogy akkoriban az őrlés és a sütés szorosan egymáshoz tartozott.

Autósbolt

Az autó (elnevezése az automobile rövidítése, a görög auto: ön és a latin mobilis: mozgás szavakból) egy olyan, földön közlekedő, kerekeken guruló jármű, amely képes önálló mozgásra, nem egy másik jármű vagy állat mozgatja.Hétköznapi jelentésében az autó az a gépkocsi, ami egy kerekeken gurul és a saját motorja által hajtott járműnek mondjuk. Aszfaltútra tervezték, 1-8 utas szállítására képes, 4 kerékkel rendelkezik és inkább személyszállításra alkalmas, mint áruszállításra.

Az első gőzhajtású járművet Nicolas Joseph Cugnot-nak sikerült készítenie, francia mérnöknek. Mivel ő a tüzérségben katonatiszt volt, így neki az elsődleges célja az volt, hogy megoldja az ágyúk könnyebb szállítását. Így kemény fából épített egy háromkerekű, hatalmas szerkezetet. Az elejére pedig óriási gőzüstöt helyezett. A gőz nyomása hajtotta meg a járművet. 1771-ben akarta bemutatni új találmányát, viszont az autó elszabadult és ledöntött egy falat. Ekkor történt az első közúti baleset.

Méteráru

A textilipar a legnagyobb hagyományokkal rendelkezik, azoknak a szakterületeknek a gyűjtőneve, amelyek fonalakkal, kelmékkel foglalkoznak. A textil maga latin eredetű szó, mely szövetet, fonadékot jelent.

A textiltermékek előállításának története a történelem előtti korra vezethető vissza, de erre nézve pontos adatok nincsenek. A kutatók i. e. 25 000 körüli időből származó textilterméket, egy rostokból készült szövetszerű darabot említ, amit Európában először megtaláltak. „ Zürichi-tó medréből egy i. e. 5-6 ezer évvel ezelőtt készülhetett textília került elő, amely szerkezetét tekintve megegyezik a ma is készülő szövetekével. 1988-ban a Tigris felső folyásánál egy ásatásnál olyan szarvasagancsból készült szerszámnyelet találtak, amelyen hozzátapadt lenszálakat ismertek fel és korukat 9000 évre teszik. Megállapították, hogy ezek a szálak eredetileg valamilyen igen szellős, gézhez hasonló szövésű ruhadarabból eredhetnek.” Textilanyagok kezdetben növényi eredetű szálakból jöttek létre. A selyem Kínából származik, mely a Selyemúton keresztül került a rómaiakhoz. A kislexikon szerint a selyem: „Bombix-családhoz tartozó éjjeli lepkék hernyóinak mirigyváladéka (l. Selyemhernyó és Selyemenyv). A legszebb selymet a Bombix mori nevü selymér adja s ezt röviden S.-nek nevezzük, mig a többi selymérek mirigyváladékát jelzővel látjuk el. Ez utóbbiak közül a kereskedelemben nagy mértékben a tussak-S. fordul elő, amely a Bombix selence és Bombix mylitta selymértől ered. „

Maga a méteráru kereskedések létrejöttének oka a divat, öltözködés elterjedéséhez köthető, a ruhák elkészítéséhez kellett egy olyan hely, ahol az anyag, és a szabáshoz szükséges dolgok egy helyről, azonnal elérhető.

Háztartási bolt

A háztartási boltok megjelenése Magyarországon az 50-es és 60-as évekre tehető. A második világháború után a kereskedelemben létrejött egy nagy súlyú állami szektor. A gazdaság stabilizálódásával a magyar szövetkezetek gazdasági szerepe megszilárdult. Ezek a szövetkezetek később összeolvadtak Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetekké (ÁFÉSZ). A 60-as évekre az áfészek legnagyobb kereskedelmi vállalataivá váltak. Tulajdonukba tartoztak kisebb és nagyobb élelmiszer-vegyesboltok és a háztartási-vegyi áru üzletek is.

Dohánybolt

Az interneten keresgélve másodperc tört része alatt elmélyedhetünk a dohány teremtéstörténetében, ezerféle felhasználási módjának részletes leírásában, olvashatunk használóinak, ellenzőinek lélekbúvárkodásáról. Azonban mindezen tényezők mellett elsüllyed terjesztésének histográfiája, melyből tájékozódhatnánk milyen keretek között is árulták e nemes szert. Általam relevánsabbnak ítélt források felhasználásával próbálom bemutatni az aktuális és korai viszonyokat, amelyekből megtudhatunk egyet, s mást a dohányboltok magyarországi kialakulásáról. Hogy másként is indíthatnám beszámolómat, mint hol volt, hol nem volt, egyszer talán volt egy bolt, ahol dohányt árultak…

A hírlapterjesztés

Ha sétálunk az utcán, nagyon sok újságárussal találkozhatunk. Ez azért van, mert a nyomtatott sajtó még ma is jelentős, mivel az internet, a digitalizáció és a technika sem tudta megszüntetni a nyomtatott újságok kiadását.

Zöldséges

Hogy került a zöldség Magyarországra? avagy a Zöldségtermesztés kezdetei

A 19. század első felében Nagykőrös és Cegléd környéke közismert volt jó minőségű zöldségeiről. A nagykőrösi uborka egész Európában ismertté vált, a makói vöröshagyma már az 1860–1870-es években a legfontosabb export zöldségfélénk volt. Az export zöme Bécsbe, Prágába, Lengyelországba és Németországba irányult. A többi zöldségféle exportja együttesen csak 1887 után haladta meg a vöröshagyma kivitelét. A század második felében Kecskemét környékén is kialakult a zöldségtermesztés.

Trafik

A trafikok az üzlet-kínálat ma már nem túl jelentős részét képezik. Bár elég hosszú múltra tekintenek vissza – hosszabbra, mint a bevásárlóközpontok – ma már a közízlés változásával egyenes arányban tűnnek el és szűnnek meg. A trafikoknak alig van írásos irodalmuk. Éppen ezért nehéz pontos (vagy bármilyen) adattal szolgálni a trafikok történetéről. Trafikokat illetően leginkább a szépirodalomból tudtam tájékozódni. Heltai Jenő például az 1900-as évek elején több művében felhozza a trafikokat, sőt, van egy ilyen című novellája is.

Kosztolányi Dezső, az egyik Esti Kornél novellában 1927-ben szintén megemlíti. Mándy Ivánnak egy egész regénye van Trafik címmel, 1975-ből. Szép Ernőnek egy 1921-es elbeszélése szintén ezt a címet viseli. Ezek alapján azt mondanám, hogy a trafikok legalább egy százados múltra tekint vissza.

Gyógyszertár

A gyógyszertár története:

A gyógyszertár vagy más néven patika régies neve az apotéka. Létrejötte előtt az emberek gyógyszerellátását a kolostorok és a fejedelmi udvarok végezték. A régebbi időkben az orvosok is végeztek gyógyszerellátási feladatokat a betegellátás mellett. Az első gyógyszertár 754-ben jött létre, Bagdadban.

Villanyszerelők

Az elektromossággal már a 18. század óta foglalkoznak tudósok. Magyarországon, a 19. század végétől megkezdődött az áramszolgáltatás kiépítése. Az első és második világháború természetesen visszavetette a fejlődést, de utána rohamos fejlődésnek indult. Ahogy az elektromos áram használata kezdett elterjedni, úgy nőtt a szükséglet olyan szaktudású emberekre akik kezelhetővé és átlag emberek számára használhatóvá tudták tenni az elektromosságot.

Kesztyű

„A görög mithológia szerint különben a keztyűt maga Vénus istenasszony, a szépség istennője találta föl és viselte először. Vénus ugyanis beleszeretett Adonisba, a gyönyörű vadászba, aki azonban hallani se akart a magas szerencséről, sőt éppen ugy menekült előle, mint a derék József, mikor Puttifárné őnagysága megkörnyékezte a szerelmével. Ám az istennő makacskodott: utána eredt a vadásznak és tüskön-bokron keresztül hajszolta. Eközben egy csipkebokor megsebezte a kezét, melyből csurogni kezdett a vér. Igaz, minden vércseppből pompás, haragos piros rózsa sarjadt, de azért Venusnak mégis csak fájt a keze. Gyorsan előhivta tehát a három gráciát és rájuk parancsolt, hogy varrjanak neki finom bőrből valami kézrevalót, ami megvédje kezét a tüskéktől. Igy született meg a keztyű, melyet aztán a gráciák, - mint vérbeli divathölgyek – azonnal viselni kezdtek s széles e világon divatba hozták.”

A keztyű története, Huszadik Század, 1918. november

A varrógép

A varrás már a kőkorszakban ismert technika volt. Az első tűk csontból és kőből készültek és feltehetőleg szőrmedarabok inakkal való összeerősítésére szolgáltak. Franciaországban kb. 12 500 éves csonttűket találtak, Svédországban, Öland szigetén pedig a Kr.e. hatodik évezredből származókat. Később bronzból, vasból, majd acélból is készítettek tűket. A legkorábbi ismert gyűszűt Pompeii-ben találták. Ez bronzból készült és a Kr.u. 1. századból származik. Egy másik római kori gyűszűt találtak Verulamiumban (Nagy-Britannia területén).

Szabóság

A ruhakészítés, és ezzel együtt a szabómesterség igen ősi múltra tekint vissza. Teljes divattörténetünk áttekintésével adhatnánk csupán teljes képet arról, hogy a szabók milyen szerepet játszottak több mint 2000 éves viselettörténetünkben. Annyi azonban így is észrevehető, hogy a szabó a divat eszköze, a hangsúly mindig a ruhán van, készítője csupán másodlagos.

A magyarországi szabóságok történetéről a későbbiekben lesz szó, először a jelenlegi helyzettel foglalkoznék. Források híján kénytelen vagyok saját tapasztalataimra hagyatkozni e téma feldolgozásánál. A teljes kép érdekében célszerű kategóriákat felállítani az iparág képviselői között.