Bőrdíszművesek

A bőr hasznosságát már az ősidőkben felfedezték, és minden nép kultúrájában megtalálhatjuk a különféle módokon és célokra felhasznált bőröket.
A bőrdíszművesség csak az 1900-as évekre kezd kialakulni, de sok rokon szakmája van, amelyek már a középkorban is léteztek. Ezeket összefoglalóan bőrműveseknek nevezzük. Ide tartoznak a szíjgyártók, a vargák, tímárok, csizmadiák. Kicsit foglalkoznék ezek történetével is, hiszen belőlük fejlődött ki a bőrdíszművesség.

Kép forrása itt.

A Magyar Néprajz III. Anyagi kultúra 2. Kézművesség kötetében, a Magyar bőr- és lábbelikészítés című fejezetében olvashatunk ezek történetéről. A források szerint a középkor Európájában nagyon híres volt az úgynevezett "magyar bőr". Ez akkor főleg szíjféléket, lószerszámokat, bőrruhákat jelentett. Egy 14. századi számadáskönyvben már olvashatunk a magyar bőrökről. Sőt, annyira népszerű volt nyugaton, hogy IV. Henrik francia király egy Rose nevű embert küldött Magyarországra, hogy tanulja meg ennek készítését. Ez alapján aztán a francia mesterek elkezdtek bőröket készíteni "magyar módra". Az eredeti "magyar bőr" készítéséről sajnos nem maradt ránk semmilyen forrás, de a "magyar módra" kikészített bőr készítési módját leírta La Lande 1767-ben, így ez fennmaradt az utókor számára. Ez a "magyar bőr" jóval erősebb volt az egyéb módon kikészített bőröknél, ennek köszönhette népszerűségét.


A bőrműves szakmákat kétfelé lehetne csoportosítani: a tímár és a tobakos főleg a bőr kikészítésével foglalkozott, a varga és a csizmadia pedig a lábbelik elkészítésével. A szűcsök pedig az egész tevékenységet végezték, a nyers bőr kikészítésétől a kész ruhadarabig, vagy lábbeliig.


Ezen szakmák bőrkikészítési módjairól, termékeiről, azok felhasználásáról bőségesen olvashatunk a Magyar Elektronikus Könyvtárban is megtalálható Magyar néprajzban, valamint a Néprajzi Lexikonban.


A bőr mai, modernebb eszközökkel történő kikészítéséről találhatunk két videót a Youtube-on.

A bőrdíszműves szakma a XIX.-XX. századra kezdett kialakulni. Ennek oka főleg a sok újfajta tárgy elterjedése volt. Például a pénztárca, tolltartó, szemüvegtok és nem utolsó sorban a különféle női táskák divatja.


Azóta is nagyon kedveltek és divatosak a különféle bőrdíszműves termékek. Találhatunk lábbeliket, táskákat, tolltartókat, pénztárcákat, és az új elektronikai eszközök (pl.: mobiltelefon, mp3-lejátszó, iPod...) elterjedésével párhuzamosan egyre többféle tokot ezek számára. De már nem csak a praktikum a fontos, hiszen mindenből nagyon széles kínálatot találhatunk, és a bőrdíszmű nem is tartozik a legolcsóbbak közé. Sokkal inkább stílust jelent bőr terméket használni, viselni. Erre nagyon jó példa az egyre divatosabb tarsoly, ami egyfajta hazafias érzületet kíván kifejezni.


Tarsolyok

A régészeti leletek szerint őseink öltözetének fontos része volt a tarsoly. Ebben tartották a kovát, taplót, csiholóacélt, azaz a tűzszerszámot. Csak férfisírokból kerültek elő tarsolylemezek, tűzgyújtó eszközök, ebből következtethetünk arra, hogy a tűzgyújtás nagyon sokáig kizárólag a férfiak kiváltsága volt. A tarsoly készülhetett szőttes textilből, nemezből, de a leggyakrabban bőrből. Itt egybekapcsolódik a bőrműves és az ötvösmunka, ugyanis a díszes tarsolylemezeket az ötvösök készítették el. De a praktikus funkciója mellett jelképes értelme is volt a tarsolynak: az anyaméh szimbóluma volt, melyet az öv jobb oldalán kellett hordani, így volt párban a bal oldalon lelógó övvel, ami az apaság szimbóluma volt.

Kép forrása.

Kép forrása.

Napjainkban egyre inkább kezd elterjedni a tarsolyok viselete. Nagy magyarságtudat kifejezéseként, egy kicsit már nacionalista módon viselik. Bőrdíszműves és ötvösmesterek specializálódnak ezek készítésére.
A tarsolylemez készítéséről is találhatunk egy videót a népszerű videómegosztón.
A mesteremberek igyekeznek kihasználni a világháló adta lehetőségeket is termékeik eladásához. Számos honlapot találhatunk, melynek legfontosabb pontja az egyedi, kézzel készített tarsolyok katalógusa. Némelyiken meg is lehet rendelni a nekünk tetsző darabot, de inkább egyedi igényekhez, rendelésekhez készítik őket, és a honlap csak tájékoztató és ajánló jellegű. Személyes egyeztetés után elkészítik álmaink tarsolyát. Mivel ezek mind egyedi és kézzel készített darabok, az árukat is szépen megkérik.
Ilyen oldal például a turania.hu, vagy Révész P. László ötvös-, bőrműves mesternek a honlapja. Rendelhetünk tőle tarsolyokat, kulcstartókat, arany-ezüst ékszereket és különböző íjászkellékeket is.


Egyéb bőrdíszműves termékek


Nem minden bőrdíszműves foglalkozik tarsolyok készítésével. Rengeteg bőrtárgyat találhatunk, mindenki a saját stílusának megfelelőt. Különféle táskákat, hajcsatokat, tolltartókat, pénztárcákat, mindenféle kütyütartót.

Kép forrása itt.

A gazdasági nehézségek és a sok olcsó külföldi, főleg kínai áru nagyon nem kedves a bőrdíszművességnek. Egyre kevesebben vásárolnak tőlük, ezért nagyon meg kell ragadniuk a lehetőségeket. Sokan hoznak létre honlapokat, hogy a weben is jelen legyenek, rájuk találjanak, de találkozhatunk velük majdnem minden karácsonyi vásárban, népművészeti rendezvényen, fesztiválon. Nagy hangsúlyt fektetnek a minőségre, a tartósságra. Legtöbbjük régi, hibás tárgyak javítását is vállalja.

Nagyon színvonalas honlapja van a Handicraft Bőrdíszművesnek. Fotókat mutat kész termékeiről, és az érdeklődők olvashatnak egy jó összefoglalást a különféle bőrfajtákról, és kikészítési módokról. Egyéni igényeket is megvalósítanak kép, vagy csak egy egyszerű tervrajz alapján, és emellett javítást is vállalnak.
Más bőrdíszművesek is megtalálhatók, pl.: bőrdíszműves.hu, KNOCH Bőrdíszműves Kft., Ferencz Zsolt, vagy Pankotai Csaba honlapja.

Bőrdíszművesek képzése


Felsőfokú képesítést ad a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem textiltervező szakán belül működő öltözék-kiegészítő tárgy (bőr) tervező szakiránya.
Emellett szakiskolákban, OKJ-s képzéseken oktatják. A képzési forma lehet iskolarendszerű, vagy felnőttképzés. Ezekre lehet jelentkezni mindenféle szakmai előképzettség nélkül, a 10. évfolyam elvégzése után.
Ilyen képzést nyújt például a Kézműves Szakiskola és Alapfokú Művészeti Iskola Békéscsabán, a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Miskolcon, a Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola Zalaegerszegen, a Modell Divatiskola, Iparművészeti, Ruha- és Textilipari Szakközépiskola és Szakiskola Budapesten.