1xbolt.blogspot.com - Kalota Béla "Eltűntek" című fotósorozata kis boltok, üzletek portál-portrékörképén rögzíti a város átalakuló arculatát, a rendszerváltás előtti kiskereskedelmi üzletláncok lassan változó, több nemzedék vizuális kultúráját meghatározó tipográfiáját, logóit, színeit, ahogy még töredékesen jelenünk részei, s ideig-óráig megtűrve egyszerivé esetlegesednek. Ebben a blogban közreadjuk és bővítjük a gyűjteményt, keressük és rendszerezzük a fennmaradt apró boltokat, mielőtt egy közeli üzletközpont és a változó fogyasztói igények között létjogosultságukat vesztik, s profilt, arculatot váltanak. ELTE BTK IKI KT & iNapló / 2010-

2010. november 3., szerda

A bélyeggyűjtés

A mai világban egyre kevesebben használunk már postai leveleket, ismerőseinkkel való kapcsolat tartására. Erre sokkal gyorsabb lehetőségeit adta meg a technológia. Azonban ez nem mindig volt így. Az 1600-as évekig az egymásnak szánt leveleket lovas- illetve gyalogos futárok kézbesítették. Azonban ahogy fejlődött az infrastruktúra, állami posták alakultak, amelyek átvették a levelek kézbesítésének feladatát. Persze nem dolgozhattak ingyen, így akkoriban a címzettnek kellett fizetnie, esetleg a feladó és a címzett fele-fele arányos megosztásban. Mivel ez a szolgáltatás nem volt olcsó sokan nem is vették át a levelet,
hogy ne kelljen fizetniük érte. Az 1800-as évektől a rafináltabb feladók külső jeleket raktak a borítékra, így a címzett meglátta, tudta a tartalmát és nem vette át, szintén fizetés nélkül maradva a futár.
Ez természetesen nem maradhatott sokáig így, s ezt a problémát hivatott megoldani Sir Rowland Hill postai szakember, aki kitalálta, hogy a feladó fizessen a postai szolgálatért, és ezt bizonyítja majd a bélyeg, amit a levélre raknak.
Azt az angol parlament 1840ben elfogadta, s már május 6-án kiadták az első bélyeget, a PennyBlacket. Ára 1 Penny volt, színe fekete, s Viktória királynőt ábrázolta.
Ezek után gyorsan elterjedt a bélyeg használata. Tekintsünk bele a magyar helyzetbe. Nálunk nehéz megmondani, hogy mikortól is van igazi magyar bélyeg, hiszen bár Kossuth Lajos már 1848-ban Than Mórt megkérte, hogy tervezze meg az első magyar bélyeget, ez sosem lett kész. Ugyan a bélyeg használata az 1850es évektől egyértelműen jelen van, ezek még csak osztrák bélyegek voltak. A kiegyezés után adták ki az első magyar bélyeget, 1867. június 1. ám ezt még Bécsben adták ki, hiszen nálunk nem volt bélyegnyomásra alkalmas nyomda. Az állami nyomda hamarosan felkészült a bélyegnyomásra, így 1871-ben kiadásra került az els ő hazai gyártású postabélyeg.
1874-1881 között a színes számú krajcáros bélyegeket, 1888-1899 között a fekete számú krajcárost és 1900-1913 között a turulos bélyegeket adták ki. 39 év alatt, a hírlapbélyeggel együtt, sok milliárdot. Ezekből, a belföldön bérmentesített levelezőlapokhoz és levelekhez szükséges bélyegek kivételével, (mint pl. a 2, 5 és 10 filléresek), viszonylag kevés maradt fenn. 1881-től a bélyegeket vízjeles papírokra nyomtatták. Az I-es vízjellel indultak és 1913-ban a VII-es vízjelű bélyegek voltak forgalomban. A különböző vízjelállások kigyűjtése, a vízjelhibák, az eltérések, a nyomdahibák és „csinálmányok” sok örömet szereztek a gyűjtőknek. A vízjelek azonosítása nem volt egyszerű feladat, odafigyelést és tapasztalatot igényelt. ,Ezért a 100-as kötegeket készítők, kezdetben szét sem válogatták vízjel szerint a bélyegeket, így azok vegyesen kerültek a kötegekbe. A bélyegek vízjeles papírra nyomtatása 1962-ben a XIII-as vízjellel szűnt meg. Szintén nagy odafigyelést igényelt a bélyegek sok féle fogazása, így kezdetben ezek is vegyesen kerültek a kötegekbe.
A gyűjtésről - „A bármit is gyűjtő ember színesebben éli meg napjait.”
Legtöbben azon ország bélyegeit gyűjtik, ahol élnek, vagy korábban éltek, illetve ismerik azt, beszélik nyelvét. A magyar bélyegeket a világ minden részén gyűjtik. Aki a Magyarországon kiadott bélyegeket gyűjti, arra törekszik, hogy lehetőleg a bélyegkiadás kezdetétől, de legalább 1900-tól, vagy 1913-tól teljes, postatiszta vagy használt bélyeggyűjteménye legyen. Ehhez persze sok idő kell, akár több évtized is. Széles tábora van a motívumgyűjtésnek is. Ha valaki elhatározza, hogy ő csak egy témát akar választani (pl. repülők), akkor addig kutat, míg lehetőleg a világon megjelent összes ilyen motívumú bélyegéből lesz.
A bélyeggyűjtésnek számos szakkifejezése van, melyeket az érdeklődők megtalálhatnak szakkönyvekben, de az interneten is.
Az összeállítás, gyűjtési ágat jelent. Van egyes, tízes és százas bündli összeállítás (más néven köteg), és un. „csokoládé” készítés, ami 10 egyforma köteg, fóliába csomagolását jelenti.
· Az egyes összeállítás, hasonló az ország gyűjteményhez. Pl. 4500 különféle magyar bélyeg már jelentős, de a ritkán előforduló bélyegeket ebbe nem teszik bele. Nagy anyaggal, gyakorlattal és sok idővel rendelkező gyűjtő 100-150 ezer különféle világ összeállítást is tud készíteni.
· A tízes magyar különféle bélyeg összeállításban minden bélyegből 10 egyforma van. 4200 különféle tízes magyar összeállítást készíteni sokkal nehezebb, mint 1-es összeállítást.
· A bündliben 100 egyforma bélyeg van. 4200 különféle magyar bündli nagy gyűjteménynek számít. A ritkábban előforduló bélyegekből száz egyformát összegyűjteni hosszú időt vesz igénybe. Pénz kérdése, mondhatják rá. Valóban így van, de az nem gyűjtés, hanem vásárlás. Hiányzik belőle a gyűjtés élménye, egy-egy sikeres nap után a sok „kincs” hazavitele és szétszortírozása.
Van-e értelme a bündli gyűjtésének?
A bélyeg gyűjteményeket, kötegeket gyűjteni olyan embernek érdemes, aki képes hosszú órákon át csendben tevékenykedni, és várja, hogy a szerzeményeit átnézhesse. Mindemellett sok ambíciója, ideje és feldolgozandó anyaga van. A hozzáértők szerint nem tévesztendő össze a vásárolt bélyegekkel, hiszen ott nincs meg a gyűjtés élménye.
A mai világban a gyűjtőkre egyre nagyobb felelősség hárul, de ezzel együtt nagyobb az örömük is. Hiszen ahogy a modern technika folyamatosan fejlődik, a régebbiek kivesznek, s eltűnnek, hiszen azokat ritkán gyűjtik. Az elavult technikát kidobják, míg a bélyegekre nagyon ritkán kerül ez a sors.
Ha valaki bele akar kezdeni a bélyeggyűjtésbe, vásárlásba, vagy csak bővíteni, cserélni akarja készletét, az interneten is számos portál, fórum található, melyek ezzel a témával foglalkoznak. Az egyik legnagyobb magyar webáruház is, a Vatera.hu külön oldalt készített a bélyeggyűjtők táborának.
Hasznos oldalak:
  • · http://mabeosz.mavinformatika.hu/: Különböző hivatalos oldalak a bélyeggyűjtők hivatalos oldaláról. Itt tájékozódhatsz ha már nagyon beleélted magad a gyűjtésbe, hogy mikor lesznek a legközelebbi konferenciák, kiállítások.
Fórumok:
Felhasznált irodalom:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése