1xbolt.blogspot.com - Kalota Béla "Eltűntek" című fotósorozata kis boltok, üzletek portál-portrékörképén rögzíti a város átalakuló arculatát, a rendszerváltás előtti kiskereskedelmi üzletláncok lassan változó, több nemzedék vizuális kultúráját meghatározó tipográfiáját, logóit, színeit, ahogy még töredékesen jelenünk részei, s ideig-óráig megtűrve egyszerivé esetlegesednek. Ebben a blogban közreadjuk és bővítjük a gyűjteményt, keressük és rendszerezzük a fennmaradt apró boltokat, mielőtt egy közeli üzletközpont és a változó fogyasztói igények között létjogosultságukat vesztik, s profilt, arculatot váltanak. ELTE BTK IKI KT & iNapló / 2010-

2010. december 9., csütörtök

Kávéházak

A kávéházak hosszú múltra tekintenek vissza, akár Magyarországon, akár bárhol a világban. Mivel az erről szóló irodalom rendkívül sok és szerteágazó, igyekeztem általam fontosnak vagy éppen érdekesnek tartott témák köré csoportosítani a mondandómat. Így röviden számot adok a kávé eredetét övező néhány legendáról, a kávé fajtáiról, a kávéházak történetéről és a mai kávéházak típusairól.
Először is egy lexikont ajánlanék az olvasó figyelmébe, ahol a kávézással kapcsolatos szakszavak magyarázatait olvashatjuk.



A kávé története

Legendák
A kávé felfedezéséhez rengeteg legenda kötődik. Az egyik történet szerint maga Gábriel arkangyal adta a kávét Mohamednek, míg a másik szerint egy száműzött szufi bölcs talált rá és a cserje gyümölcse mentette meg őt és tanítványait az éhhaláltól.
Egy következő verzióban az Arab-félsziget déli részén egy Kaldi nevű arab pásztor egyszer egy sötétzöld levelű és élénkpiros bogyós cserje közelében találta a kecskéit, miközben azok “örömtáncot” jártak. Kaldi hamar rájött, hogy a kecskék eufóriáját az élénkpiros gyümölcs okozza, így ő maga is kipróbálta és megtapasztalta élénkítő hatását.
A kávé eredetileg Etiópiában őshonos, azonban a kávéból készült ital fogyasztását először Jemenben jegyezték fel a 6. században. Itt a szufi rendek révén a 15. század második felében válhatott rendszeressé a fogyasztása. Az első kávéházak megjelenésével, főleg Kairóban és Mekkában, a kávéfogyasztás szenvedéllyé vált.

A kávé szöktetése
Mivel az exportált magokat terméketlenné tették a pörköléssel és a főzéssel, a 17. századig nem hajtott ki egy kávécserje sem Afrikán és az Arab-félszigeten kívül. Állítólag az 1600-as években Baba Budan, egy indiai zarándok kicsempészett Mekkából termékeny kávébabokat, amivel egy olyan hatalmas agrár expanziót indított meg, amely hamarosan elérte az európai kolóniákat is.
Európába egy velencei kereskedő juttatta el először a kávét 1615-ben. De a mennyiség, amit hozott, nem volt elegendő, a kereskedők ki akarták aknázni magát az erőforrást - így megindult a verseny. A kezdeti gondokat a hollandok oldották meg, 1616-ban egy kávécserjét hoztak Európába. Aztán 1696-ban létrehozták az első európai tulajdonú kávéültetvényt Jáva sziget.

A kávé meghódítja a világot
XIV. Lajos 1714 körül a hollandoktól kapott egy kávécserjét, amit a Jardin des Plantes-ban helyeztek el. Pár évvel később a fiatal tengerésztiszt, Gabriel Mathieu de Clieu visszatért Franciaországba Martinique-ról, ami francia gyarmat volt. Engedélyt kért a királytól, hogy a cserjéből vihessen Martinique-re, hogy ez lehessen a “francia Jáva”, ám az uralkodó ezt megtagadta. De Clieu azonban ellopta a növényt a kertészetből, és hajón magával vitte. Az út viszontagságos volt, kalózok is megtámadták a hajót, ami az egyetlen életképes cserjét vitte, de végül partot értek és ötven éven belül körülbelül 18 millió cserjéből álló ültetvény jött létre Martinique-en. 1727-ben Brazília kormánya be akart törni a kávépiacra, ám ehhez először magot kellett csempészniük. Ebben Francisco de Melo Palheta volt segítségükre, aki francia-Guineába ment, látszólag azért, hogy egy határvitában járjon közben. Elkerülve az erődként őrzött kávéültetvényeket, egy kevesebb ellenállásba ütköző utat választott - a kormányzó feleségét használta közvetítőnek. Az állami búcsúpartin egy csokrot kapott Palheta tőle, amiben rengeteg kávémag volt elrejtve. Így jöhetett létre a mai világ legnagyobb kávébirodalma.

A témában további olvasásra ajánlom Fodor Pál A kávészemek karrierje című írását, mely a Rubicon 1993/3 számában jelent meg, online pedig itt érhető el.

Források:
http://www.kavehazak.hu/kave_akademia/
http://www.coffeeresearch.org/
http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A1v%C3%A9h%C3%A1z
http://www.nationalgeographic.com/coffee/ax/frame.html

Kávéfajták


Alapvetően két kavéfajtát különböztethetünk meg: az arabica és a robusta kávét. Utóbbit az 1800-as évek végén fedezték fel a Nílus-expedíció keretében az Egyenlítő környékén. Egészen addig az arabica kávénak nem volt konkurenciája. A robusta viszont sokkal nagyobb koffeintartalmú és olcsóbb is volt,így a szegényebb rétegek számára is elérhetőbbé válhatott. Ekkortájt alakultak meg Olaszországban az első kávébárok, majd a nagyobb igény miatt fejlődésnek indult az eszpresszó-technológia is, amellyel erősebb kávét tudtak főzni.
A kávét több kategória szerint is lehet osztályozni, a kategóriák finomsága a borok világára emlékeztet. A földrajzi származáson kívül számít, hogy milyen eljárással dolgozták fel a kávészemeket, vagy hogy milyen pörköléssel készült. A kávéfajtákról bővebb információt olvashatnak ezen a magyar és angol oldalon. Érdekesség képpen ajánlom ezt az oldalt, ahol egy táblázatot láthatunk, mely sorra veszi a kávétermelő országokat és feltünteti az aratás szokásos időszakát, valamint a termelt mennyiséget.


Kávéházak története

Egy kairói kávéház



A mai típusok hiba nagyon sokszínűek, ezek alapján mégsem tudjuk pontosan elképzelni, vajon milyen is lehetett egy tradicionális arab kávéház. Ebben segíthet az érdeklődőknek ez a cikk, mely 1854-ben jelent meg a Vasárnapi Újságban a fenti képen látható illusztrációval. A pontosabb megértés kedvéért íme egy videó, ami a gyakorlatban is bemutatja, hogyan készíthetünk tradicionális arab kávét.


A kávéházak korai története
Az 1600-as évek első felében nyíltak meg Európában először kávéházak, Velencében, és az itáliai ízléshez igazodva hamar el is terjedtek. VIII. Kelemen pápát ugyan megpróbálták rábírni a hívők, hogy tiltsa be az italt, de nem jártak sikerrel.
Párizsban az első kávéházat egy örmény kereskedő nyitotta meg, 1672-ben, de nem volt túl sikeres. Ennek ellenére pár éven belül a párizsiak saját, elegánsan berendezett klubokat hoztak létre, ahol kávét és teát szolgáltak föl. A francia ízléshez igazodva a kávékultúra olyan fejlődésnek indult, hogy ötven éven belül Párizsban már 300 kávéházat tartottak számon. Az ilyen mértékű terjedés azonban szemet szúrt Dubois bíborosnak is, aki 1715-23 között betiltotta a kávéházi csevegéseket és még egészen 1789-ig szigorú felügyelet alatt tartották a kávéházakat.
Az angol törvények már 1660-ban megemlítik a kávéárusokat, gallononként négy penny adót kellett fizetniük. Károly király 1675-ben betiltatta a kávéházakat, mivel veszélyes eszmék terjedésének volt a központja, de ezt a rendeletet négy napon belül visszavonta.
A kávé magas adói miatt az európai országok elkezdték gyarmataikon meghonosítani a kávét, és többnyire sikerrel is jártak. Két kávéfajta terjedt el így, az arabica és a robusta.
Forrás: Kávé-történetek

Az első típusok
Már a régi európai kávéházak megjelenésekor meg lehetett különböztetni három típust egymástól: a török típushoz a dohány illetve a különböző kábítószerek élvezete kapcsolódott, az olasz típust a szerencsejátékokkal lehetett összekötni, míg a német típus meghatározója a társalgás és az újságolvasás volt. Magyarországon már a kezdetek kezdetén megtalálható volt mindhárom típus, a “a szerb Cavesieder Blasius, az olasz Francesco Bellieno, illetve a német Johann Starkh és Franz Reschfellner” is.



Még több történet - ajánló
Az érdeklődők számára, akik még többet szeretnének megtudni a magyar kávéházak történetéről, akár felépítéséről vagy vendégköréről, ajánlom Saly Noémi irodalomtörténész cikksorozatát, a honlapon a “Régi pesti kávéház” fül alatt válogathatunk a témák közül. Itt említeném meg még Varga Éva Hölgyközönség a pesti kávéházakban című munkáját, ami századfordulótól a két világháború közti időszakig elemzi a kávéházak vendégeinek megoszlását és a hölgyek részvételét a társasági életben.


Kávéházak típusai


A mai kávéházakra vonatkozóan én nem találtam semmiféle osztályozási módszert, a saját tapasztalataim alapján azonban megkísérlek alkotni egyet.
Az utóbbi pár évben Magyarországon is megjelentek a franchise rendszerben működő kávéházak, mint a McCafé a Coffeeshop Company vagy a közkedvelt Starbucks Coffee Company. Ezeket a legtöbb országban megtaláljuk és nem igazán érhet minket meglepetés a kínálatát illetően.
Azonban a kávékultúra ilyen mértékű reneszánsza hatására sorra nyílnak meg a régi-új tradicionális kávéházak is. Ezek közé sorolhatjuk a Centrál Kávéházat, amely 1999 óta alakult újjá, a New York Kávéházat és végül most 2010. szeptember 17-én a Hadik Kávéház is újból megnyitotta kapuit.
Ugyan a kávéház kategóriába ma már nehezebben fér be, de itt szeretném megemlíteni a rendszerváltás előttről itt maradt presszókat is. Ezek kínálatában sosem a kávé volt a leginkább meghatározó, általában kisebb étteremmel együtt működtek és külön alkoholos italt is felszolgáltak. (Itt jegyzem meg, hogy ez a leírás csak az én benyomásaimat tükrözi, ez egy teljesen szubjektív meghatározás.)
Utoljára pedig kiemelnék még egy kategóriát, mely szerintem meghatározó a kávéházak újabb típusai között, ezek a különlegesebb és apróbb kávéházak. Nem tartoznak nagy cégekhez, a közönségük is sokkal kisebb és elég meghatározott körből kerül ki. Nem sok ilyet ismerek, de én ide sorolnám az Azték Choxolat kávézót, ami nagy kedvenceim közé tartozik.




Végül az olvasótól egy ötletes képpel és és egy olyan videóval (Amazing latte art) vennék búcsút, ami után biztos az első szembejövő kávéházba be fog térni. :)



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése