Illatszerüzlet

„Egy kellemes illat, amelyet mélyen beszív az ember, végtelenül kellemes álomvilágba röpíthet. Az illatok az érzékek legtitokzatosabb izgatószerei és különösen az emlékezetre vannak erős hatással. Amint a költészet isteníti az emberi hangot, ugyanúgy az illatatmoszféra-gyártás is gyöngéd élvezetté, csodálatos élménnyé varázsolja a lélegzés egyszerű és szükséges műveletét.”


Az illatszer története

A parfüm több ezer éves múltra tekint vissza. Növényi olajokat, fák gyantáit, illatos füstöt, tömjént alkalmaztak a vallási szertartásokhoz, és a halottak balzsamozásához. Később megjelent az igény, hogy a különböző illatos növényi olajokat a saját testükön is használják. A parfüm rendkívül közkedvelt volt már az ókori görögöknél, a rómaiaknál, és Egyiptomban is. Már ezer éve különleges metszett üvegcséket készítettek az illatszerek méltó tárolására. A kereskedelmi központokban illatszerárusok százai árusították az illatszereket és a fűszereket.

A Római Birodalom hanyatlása után eltűntek az illatszeres üvegcsék, és csak a X. század környékén jelentek meg újra.

A kínaiak és arabok nyomában járva az európai alkimisták is rátaláltak az etil alkoholra és a desztillációra. Híres felfedezők utazásainak következtében felélénkült a fűszer-kereskedelem, új alapanyagokat hoztak Amerikából és Indiából. A parfüm meghódította Európát és a világot. A spanyol és olasz parfümkészítők elhagyták hazájukat, és üzletet nyitottak Párizsban.

A 18-19. században egyre szélesebb réteg kezdte el a parfüm használatát. Feltűntek az első szintetikus illatösszetevők, ami lehetővé tette, hogy a parfümgyártás ipari mérteket ölthessen. Az illatszerek szinte mindenki számára elérhető áruvá váltak, és megkezdődött a tömegtermelésük. Európa szerte egyre több drogéria és illatszerüzlet alakult.

Illatszerüzletek Magyarországon

Hazánkban az 1800-as évek elején kifejezetten illatszerekkel kereskedő üzletek nem léteztek, illatszerek vásárlására ekkor csak a vásárokon volt lehetőség.
Elsőként az 1805-ben, Ráth Pál kiadásában megjelenő Adresskalender der Königlichen Feistadt Pesth tett említést olyan boltokról, melyekben Bécsből és Párizsból érkező illatszereket lehetett vásárolni. Ezek közé tartozott többek között Johann Csáky In der Waitzer és Johann Kristian Lechleitner Zum Princessin von Württemberg boltja a Váci utcában. Az 1815-ös pesti címtár már nagykereskedőként említette Csákyt a Városháza téren és Lechleitnert a Kígyó utcában. A címtárban a Pesten letelepedett olasz illatszerészek neveit is feltüntették. 1818-ban Pesten két önálló illatszer-kereskedés létezett két olasz illatszerész vezetésével, valamint Az ezüst gyertyatartóhoz címzett szépészeti szaküzlet, ahol elsőrangú illatszereket, arctejet és Berenice-olajat lehetett vásárolni.

1830-ban nyitotta meg parfümériáját a belvárosban Michael Lueff illatszerész. Itt állampapírokat, sorsjegyeket is lehetett vásárolni. A 19. században az illatszerész szerte a világon kesztyűs és tőzsdés is. Ez a cég több évtizeden keresztül működött, vezetését 1865-ben a nagy szakmai gyakorlattal rendelkező Vértessi Sándor vette át, és alakított a legelegánsabb parfümériává. Királyi udvari illatszertára saját házában, a Kristóf tér 8 szám alatt működött. Vevőköre gazdag családokból került ki, és kizárólag minőségi, eredeti angol és francia illatszereket árult.

Budán még 1842-ben sem volt illatszertár. Illatszereket Leopold Vogel a Budai várban található divatáruboltjában, Tabánban, Krempl Ferencnél és a Vizivárosban, Oszwald Márton boltjában lehetett vásárolni.

Az Osztrák-Magyar Monarchia alatt az Ausztriával közös vámterület miatt az illatszerpiacon főleg osztrák és német illatszercégek termékei voltak kaphatók. Az osztrák és német cégek Magyarországon is létesítettek leányvállalatot, melyek vezetésével gyakran egy magyar drogistát, illatszerészt bíztak meg. Ilyen ismert osztrák német illatszercég volt: a Kielhauser (Graz), az M.E.Maier, a Calderara és Bankmann (Bécs), a Gustav Lohse (Berlin), a Dralle, a Nivea (Hamburg) és az Odol (Drezda).

A 19. és 20. század fordulóján a hölgyek mindent parfümöztek, illatosított selyem párnácskákat tettek mindenhová, szépítkező asztalukon elengedhetetlen kellék volt az illatos szappan, a hajolaj, rizspor, sósborszesz, szájvíz, ammóniák, kölnivíz, tejkrém. Leginkább a virágillatokat kedvelték. A sokféle virágillatot számtalan illatszerész gyártotta. Az 1900-as évek elején egyre több volt a magyar drogista és illatszerész. Számukra a legnagyobb bevételt a húsvéti és a karácsonyi időszak jelentette. Már az 1900-as évek Budapestjének városképéhez is hozzátartozott, főleg a húsvéti idők táján a sok alkalmi árus, akik olcsó kotyvalékot árultak parfüm gyanánt, főként a szegényebb néposztály számára. Az 1900-as évek elején az eladásra kerülő parfümök kivétel nélkül francia és angol eredetűek. A drogisták legfőbb cikkei vegyszerek, gyógyfüvek szappanok, aetherikus olajok, eszenciák és illatszerek voltak, de árultak fényképezéshez szükséges ezüstnitrátot, fertőtlenítőszereket, és tiszta alkoholt is.

Lux Mihály 1890-ben alapított drogériát a Múzeum krt. 5 szám alatt. Kortársaihoz hasonlóan egyedi illatszerekkel, eredeti parfümkülönlegességekkel, arckrémmel, púderrel, mentol szájvízzel, hajszesszel és saját készítésű kölnivízzel szolgált vevőinek. Mint minden drogériában, árultak szobaillatosító porokat, illatos fenyőszeszt, vegyi cikkeket, hajfestékeket, vegyszereket, tartottak rumot, konyakot, teát is. 1916-ban Heckl János vette át az üzlet vezetését, aki más külföldi termékekkel is bővítette a kínálatot. Ilyen volt abban az időben az Odol szájvíz és fogkrém bevezetése. Magyarországot egy bécsi cég látta el Odol-termékekkel 1932-ig, amikor is megalakult a magyarországi Odol művek Rt. Ennek érdekvédelmi köréhez tartozott a Lady Illatszeripari vállalat, amely az 1930-as évek elején kezdte el gyártani népszerűvé vált kölnivíz sorozatukat hat illatban (pl. Chat Noir) 1932-ben két új illatot is létrehoztak. Kölnivizeik nagy népszerűségre tettek szert.

Az első világháború az illatszerek gyártásának és forgalmazásának menetébe is beleszólt. Elsősorban leállt a francia illóolajok és illatszerek behozatala Németországba és az Osztrák-Magyar Monarchiába. Így azok pótlásáról kellett gondoskodni, a hiányt többek közt amerikai parfümökkel pótolták. Az illatszertárak többségét az első világháború utáni idők, a hazánkat is elérő gazdasági válság tették tönkre, a külföldi árukat nem tudták beszerezni, a vevőkör megcsappant, elszegényedett. Az 1920-as Trianon, amely az ország határait beszűkítette, a kereskedelemre is negatív hatást gyakorolt.
Ebből az időből fontos megemlíteni az 1870-ben alapított Müller József Leó parfümériáját, melynek nevéhez a Blaha púder, krém és szappan együttes fűződik, és Brázay Kálmán 1861-es alapítású nagykereskedését, melynek nyomán vált híressé a Brázay-kölnivíz és sósborszesz.


A két világháború között az illatszertárak megnövekedett száma hívta elő az igényt, hogy elkülönítsék a drogista és az illatszerész fogalmát. Ennek megfelelően „az illatszerész az, aki piperecikkeket, illatszereket, szappanokat, fésűt, gumiárut, háztartási cikkeket árul.” Ezek az illatszertárak csomag olt árut, kimért púdert és kölnivizet is árusítottak. A kimért kölnit a vevő által hozott üvegcsében mérték.

Reklám, vásárlócsalogatás már ekkor is létezett. A két világháború között minden újság, magazin különböző minőségű grafikákkal közölt illatszerhirdetéseket. A reklámot szolgálták az illatszerészek apró meglepetései, az ajándékba adott termékminták, és az úgynevezett parfümözött utca is, amikor is az illatszertár a kirakaton keresztül illatszert permetezett az utcára. 1906-ban rendezték meg először a később hagyománnyá váló budapesti árumintavásárt, ahol a fejlődő illatszeripar jeles képviselői vettek részt.

Az egyik legismertebb cég ekkor a Molnár és Moser drogéria volt, mely többször tulajdonost váltott, 1889-ben nyitotta meg kapuit. A két világháború között nagy népszerűségnek örvendő, nagy múltú Baeder illatszergyárat Baeder Hermann alapította 1908-ban. Az ő nevéhez fűződik többek között számos illat mellett a Caola szappan feltalálása is. Halála után fia vette át a vezetést. 1949-ben a céget államosították, ezt követően feledésbe merült. Említést érdemel még Bárdi Sándor, Frank Márton, Kosztelitz Kálmán, Noseda Kálmán, valamint a Lengyel testvérek illatszertára is.

A legtöbb cég fejlődése a második világháborúban megtorpant, a gyárak alapanyaghiánnyal küzdöttek, az illatszerészetek szintén, a bombázások már a fizikai megsemmisüléssel fenyegették a gyárakat. Az háború után bekövetkező államosítások gyakran felszámolták a legnépszerűbb illatszerüzleteket is. Az államosítás során számos vállalat, cég, családi vállalkozás került összeolvasztásra, ezzel két nagyvállaltra osztva a hazai illatszeripar résztvevőit. Erre a sorsra jutott a már említett Baeder cég is, melynek nevéhez a Caola szappan köthető. 1962-ben megalakították az Illatszer és Kozmetikai Vállalatot, majd 1963-ban a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalatot (KHV). Ez utóbbi 1981-ben felvette a Caola nevet, majd a privatizáció után 1999-től először Caola-Alfa Kozmetikai Rt. majd Zrt. néven működött tovább, és működik még ma is.



A 70-es 80-as években nagyon sok reklámfilm készült a KHV termékeinek népszerűsítése érdekében, ezek egy része elérhető a különböző videómegosztó portálokon.



A szocializmus leghíresebb, még ma is a köztudatban élő termékei a már említett Caola árucikkeken kívül, a teljesség igénye nélkül a Fabulon, a Baba, a Gabi, az Exotic és Amodent készítmények.



Ezek között is vannak olyanok, melyek még ma is kaphatók az üzletekben, például a WU2 samponnak is van elérhető, újabb megjelenési formája.



A retro oldalakon, a retronom.hu-n és az mrretro.gportal.hu-n olvashatunk, és képeket is nézegethetünk ezekről a már-már elfeledett piperecikkekről.

Illatszerüzletek ma

Ma már szinte alig fordul elő a parfümériák régi, hagyományos megjelenési formája. Az illatszerkészítés elvesztette művészet jellegét, és globalizálódott. Illatszer kiskereskedések kis számban még léteznek, a drogista, illatszerész által saját kezűleg készített parfümök azonban eltűntek. A legtöbb hazai illatszer külföldi gyárakban készül, import útján kerül hazánkba. Az illatszer boltok ma külföldi illatszer üzletláncok, drogériák, nagykereskedések formájában vannak jelen. Ilyen nagyobb üzletlánc a dm, Rossmann, Schlecker, Müller. Ezekben az üzletekben illatszereken kívül számos más jellegű terméket is találhat a vásárló.

Kifejezetten parfümök, szépségápolási szerek kereskedésével foglalkozó cég a Douglas, amely majdnem 200 éves múltra tekint vissza. 1821-ben John Sharp Douglas Hamburgban alapította meg parfüm- és szappangyárát. Első üzlete 1910-ben nyitott meg Hamburgban, és 1970-re a hálózat Németország vezető parfümkereskedőjévé vált. Ezt követően a cég a nemzetközi piac felé fordult, folyamatosan nyitotta meg üzleteit külföldön is. Hazánkban az első Douglas parfüméria 2001 szeptemberében nyitotta meg kapuit a Mammut II. Bevásárlóközpontban. Jelenleg 19 üzletük van országszerte, melyek Budapesten, és nagyvárosaink legfrekventáltabb helyeken fekvő bevásárlóközpontjaiban találhatók. Kínálatukban klasszikus illatok, testápoló szerek, dekorkozmetikumok, több tízezer különböző, neves nemzetközi márka termékei mellett egyéb szolgáltatások is szerepelnek. Online rendelésre is van lehetőség a Douglas internetes áruházának köszönhetően

Illatszer webboltok

Egyre nagyobb az igény az interneten történő rendelésre a parfüm terén is. Az utóbbi időben a webáruházak száma egyre nő. Az általános webboltok, mint a Vatera, Tesz-vesz mellett beszélhetünk kifejezetten parfümkereskedelemmel foglalkozó internetes oldalakról is. Ezek folyamatos kedvezményeikkel, kényelmes és gyors rendeléssel, ingyenes kiszállítással és ajándékokkal, nyereményjátékokkal csalogatják vásárlóikat. Ilyen oldalak: a parfümcenter.hu, a parfümpláza.hu, a parfüm.hu, az iparfüméria.hu, a parfümszalon.hu, az 1001parfüm.hu és a parfümbolt.com is.

Közvetlen illatszer-értékesítés

Az internetes rendelést megelőzve jött létre a hagyományosnak tekinthető katalógusokból, postai úton való rendelés. Ez jóval több időt vesz igénybe, és szükség van egy a céggel kapcsolatban álló közvetítő személyre, ún. tanácsadónőre. A legismertebb ilyen cégek hazánkban az Avon és az Oriflame.

Az Avon története 1886-ban kezdődött, amikor az alapító David H. McConell New Yorkban California Perfume néven létrehozta vállalkozását. 1939-ben a cég felvette az Avon Products Incorporated nevet, Shakespeare szülő városa Stratford Upon Avon után. A vállalkozás növekedésével Tanácsadónőket alkalmazott, ők szállították házhoz a megrendelt termékeket és szükség esetén hasznos tanácsokkal látták el a vásárlókat. Ma a világon több millió Tanácsadónő értékesíti az Avon termékeit.
A cég magyarországi leányvállalata, az Avon Cosmetics Hungary 1990-ben, a demokratikus átalakulásokat követően az elsők között érkezett az országba. A rendelési lehetőség mellet országszerte számos Avon bolt is várja a vásárlókat.

Hamisítás az illatszerpiacon

Mint minden másnak a parfümkereskedelemnek is kialakult fekete piaca. A hamis, rosszabb minőségű parfümökhöz a piacokon, az interneten, vagy akár az aluljárókban is hozzá lehet jutni. A hamisítványok egyre jobbak, még a szakembereknek sem könnyű felismerniük azokat. A visszaélésre leginkább csak abból lehet rájönni, hogy a parfüm kevésbé tartós, és hamarabb elveszíti eredeti illatkompozícióját.

Kimért parfümök kereskedelme

Az illatszer kereskedelem másik jellemző, a régi szokás felelevenítésének tekinthető formája a kimért parfümök eladása. Különböző kimért parfüm standokkal találkozhatunk akár plázákban, bevásárlóközpontokban is. Ezek kereskedelmi ára jóval kevesebb, mint eredeti kiszerelésű társaiké. A vásárló egy listáról kiválaszthatja a tetszőleges illatot, amit a pulton lévő tesztereken ki is próbálhat, és a kívánt méretű üvegbe töltetheti. Ezzel kapcsolatban fórumot is találunk az interneten.

Vásárlócsalogató illatszer-kereskedelem

Mint minden más az illatszerpiac is fejlett marketingtevékenységgel rendelkezik. Hagyományos formában különböző szolgáltatásokkal csábítják vásárlásra a vevőt. Ilyen szolgáltatás a díszcsomagolás, sminktanácsadás, bőranalízis, esküvői sminkkészítés. Az ajándék parfümminta hagyománya is tovább él.
Rengeteg a magazinokban, honlapokon megjelenő hirdetés, valamint a reklám videó. Mivel ez esetben az illatot kell eladni, máshogy kell megközelíteni a termék vizuális reklámozását. Tekintve, hogy az árucikk önmagában nem figyelemfelkeltő, nagyobb szerep jut a csomagolásnak, a reklámokban általában az illat kiváltott hatását jelenítik meg, vagy akár egy teljes történetet építenek köré. A cégek nagyon sokszor sztárokat, híres személyeket kérnek fel illataik népszerűsítésére.




A youtube videó megosztó portálon rengeteg illatszer reklámot találunk. A hirdetések, nyereményjátékok a közösségi hálózatokat is meghódították.

Illatszer az interneten

Számos illatszer nagykereskedés és márka érhető el a facebookon. Az iwiwen csupán magára a parfüm szóra keresve 68 találatot kapunk.
A témáról Index fórumot is találunk az interneten, valamint rendelkezik Startlap témakatalógussal is. A fórum 2003 óta működik, és eddig 297 hozzászólást számlál. A legutolsó hozzászólás azonban még 2010. május 20-án érkezett. Kifejezetten csak illatszerrel foglalkozó blogot ugyan nem találtam, de kiemelném a kozmetikus.blogter.hu oldalt, melyen számos, a témával kapcsolatos cikk található. Sajnos az utolsó bejegyzés itt is majdnem egy évvel ezelőtt jelent meg. A Hotdog közösségi portálon létezik egy Parfüm magazin, mely híreken, információkon kívül részletes parfümleírásokkal is szolgál az olvasónak a megfelelő parfüm kiválasztásának segítése céljából. Ide sorolhatók még a különböző illatszergyártó, - forgalmazó cégek és illatszer üzletek honlapjai is.


Források:
Molnár Gézáné: A múlt illatai. Budapest: Molnár Gézáné & HOGYF EDITIO, 2001
http://kozmetikus.blogter.hu/283518/a_parfum_tortenete_i
http://www.caola-alfa.hu/index2.html
http://www.kimertparfum.hu/kimert_parf.htm

A képek forrásai:
1. kép: http://eredetiparfume.hupont.hu/3/a-parfum-tortenete
2. kép: Molnár Gézáné: A múlt illatai, 12. o.
3. kép: Molnár Gézáné: A múlt illatai, 23. o.
4. kép: Molnár Gézáné: A múlt illatai, 37. o.
5. kép: Molnár Gézáné: A múlt illatai, 35. o.
6. kép: Molnár Gézáné: A múlt illatai, 50. o.
7. kép: Molnár Gézáné: A múlt illatai, 58. o.
8. kép: http://www.divatlap.hu/uzletek/douglas-parfumeria-mammut-ii-
9. kép: http://www.customersarealways.com/2006/11/fortune_500_blog_project_avon.html
10. kép: http://www.kimertparfum.hu/kepek_l/2.htm