1xbolt.blogspot.com - Kalota Béla "Eltűntek" című fotósorozata kis boltok, üzletek portál-portrékörképén rögzíti a város átalakuló arculatát, a rendszerváltás előtti kiskereskedelmi üzletláncok lassan változó, több nemzedék vizuális kultúráját meghatározó tipográfiáját, logóit, színeit, ahogy még töredékesen jelenünk részei, s ideig-óráig megtűrve egyszerivé esetlegesednek. Ebben a blogban közreadjuk és bővítjük a gyűjteményt, keressük és rendszerezzük a fennmaradt apró boltokat, mielőtt egy közeli üzletközpont és a változó fogyasztói igények között létjogosultságukat vesztik, s profilt, arculatot váltanak. ELTE BTK IKI KT & iNapló / 2010-

2010. december 27., hétfő

Büfék, étkezdék, gyorséttermek

Ha van valami, amire egy embernek mindig feltétlenül szüksége van, az az evés, teljesen mindegy, hogy sűrű vagy nyugodt a napja. Mindenki máshogy oldja meg, miképpen jut táplálékhoz, valaki megteheti, hogy minden nap saját maga készíti a napi betevőt, valaki lusta, de jót akar enni, ezért étterembe jár, és sokan vannak, akik idő hiányában hamar le akarják tudni ezt a fajta „problémát”, és gyorséttermekbe vagy büfékbe látogatnak. Az alábbi iromány az utóbbiaknak szól: a gyorsétkezés története itthon és külföldön, illetve a Magyarországon található gyorsétteremfajták és –láncok kerülnek terítékre.

Egyáltalán nem új keletű dolog, hogy az emberek gyorsan, az étel elkészülésére való várakozás nélkül juthattak élelemhez egy nyilvános helyen. Már az ókori Rómában is árultak kenyeret és bort az utcákon felállított standokon, de már többek közt Indiában és a Közel-Keleten is kialakultak az ennivalót gyorsan kiszolgáló helyek. A középkorban Angliában és Franciaországban árultak pitét, ostyát, tésztát és palacsintát. Angliában inkább a halételek terjedtek el gyorséttermi formában: a hekk és a rántott hal – ezeket érthető módon főleg a tengerpartokon árusították. A 18. században alakultak ki a szendvicsbárok.
A büféhez hasonlítható svédasztalos szolgáltatást meglepő módon a svédek vezették be a 16. században: különböző rendezvényeken asztalokat állítottak ki, ahonnan a vendégek szabadon elvehették az alkoholos itallal megtelt poharakat. Ez volt az ún. Smorgasbord. A Smorgasbordra később ételek is felkerültek, amelyek rendszerint az úri vacsorák előételeiként szolgáltak.
A svédek „innovációját” elsőként Anglia és Franciaország vette át, ahol elsősorban teát és kávét szolgáltak fel rajta, Angliában később kialakultak az ún. „breakfast-room”-ok, vagyis reggelizőtermek, amelyek önkiszolgálóak voltak.
Az USA természetesen a hamburgert és hot dogot felszolgáló gyorséttermekkel kapcsolódott be a gyorsétkeztetésbe, első ilyen üzletük a White Castle volt 1916-ban. Ezután a mai értelemben vett gyorséttermek sokasága jött létre, amelyek világszerte nagyban befolyásolták a 20. század emberének étkezési szokásait:
KFC – 1930
McDonald’s – 1940
Burger King – 1953
Taco Bell – 1962
Wendy’s – 1969
Hazánkban leginkább az előző évszázad sajátsága volt a gyorsétkeztetés, egyrészt mert az uralkodó gazdasági körülmények miatt egyre kevesebb ember engedhette meg magának, hogy éttermekben egyen, másrészt a külföldi tendencia a magyar nép étkezési szokásaira is hatással volt. A Kádár-rendszer alatt, a 60-as években alakultak ki – és szaporodtak gombamódra – a kifőzdék és étkezdék, amelyek akkoriban az egyetlen gyorsétkezési lehetőségnek számítottak. A kínálat meglehetősen széles volt, legalábbis a mai gyorséttermekhez képest mindenképpen, hiszen többek közt kolbászt, virslit, debrecenit, lángost, szendvicset, rengetegféle édességet, sőt még a gonosz kapitalizmus termékeit, a hamburgert és a hot-dogot is meg lehetett ott vásárolni, ezen kívül készételek is megjelentek a pultokon. Ez a menü sokunk számára ismerős lehet még, annak ellenére, hogy mostanra az ilyen fajta vendéglátóipari egységek erősen kihalóban vannak – pedig manapság kb. 3–4 üzletbe el kell látogatnunk, ha a fenti ételek mindegyikét meg akarjuk kóstolni.
A klasszikus büfék vesztét – nem nehéz kitalálni – a gyorsétteremláncok, pizzériák megjelenése idézte elő. A folyamat 1988-ban kezdődött, amikor megnyílt az első McDonald’s, innentől kezdve egyre több étteremlánc jött be hazánkba és nyitott egyre több üzletet, ezzel ellehetetlenítve a maszek alapon működő kisbüféket. Megfigyelhető, hogy az éttermek úgymond „tematizálódtak”, azaz egy bizonyos étteremlánc egyfajta ételre épül: elég a főleg hamburgereket árusító McDonald’s-ra, a pizzériákra, szandvicsbárokra, salátabárokra, grillbárokra gondolni. Szerencsére itt-ott megmaradtak a jól ismert lacikonyhák is, főleg piacokon, hentesüzletekben, aluljárókban, vasútállomásokon találkozhatunk ilyenekkel.
Főbb gyorsétteremláncok Magyarországon
McDonald’s
1988. április 29-én nyitotta meg nálunk első éttermét a világhírű hamburgermogul a budapesti Régiposta utcában. Az esemény onnan lehet ismerős, hogy két éve, a nyitás 20. évfordulóján ugyanezen a helyen 43 Ft-ért (tehát az akkori áron) árulták a Big Mac-et, ami miatt az egész Váci utcát ellepő sorok alakultak ki. Az első McDonald’s-ban 15 féle termék közül választhattak a fogyasztók. Az elmúlt 22 évben pontosan megszázszorozódott az üzletek száma országszerte (gy.k. 100 Meki van ma Magyarországon), a Nyugati pályaudvaron kialakított éttermet pedig a világ legszebb McDonald’s-ává választották. Sikerének titka nem feltétlenül az ételek jó minőségében, inkább a jó marketingben, a szépen kialakított éttermekben keresendő és abban, hogy mindig a legforgalmasabb pontokra telepednek le.
Burger King
Második gyorsétteremláncként a Burger King követte a McDonald’s-ot a magyar palettán, és ma is a második legnagyobb étteremnek számít. Lemaradása jelentős a „Nagy Testvérhez” képest, csak negyedannyi, 24 üzlettel rendelkezik és látogatottsága sem közelíti meg elődjéét. Ennek oka lehet, hogy annak ellenére, hogy később érkezett, kínálata alig különbözik a Mekiétől, nem sok újat tud hozzá képest nyújtani, és árban is hasonló mind a kettő. Ráadásul rendszerint a két cég üzletei egymás szomszédságában állnak (amit, bevallom, a mai napig nem értek…), ezzel is egymástól marva el a potenciális fogyasztókat (pontosabban a McDonald’s marja el a Burgertől). De hogy valami jót is mondjunk róla: sokan panaszkodnak, hogy a mostani gyorséttermekben nem lehet tisztességes méretű hamburgereket kapni – nos, a Burger King Whoppere rácáfol erre, a szokottnál nagyobb és magasabb is, 1–2 órára talán jól is lehet lakni tőle…
KFC (Kentucky Fried Chicken)
A Magyarországon 16 üzlettel rendelkező KFC a világ egyik legrégebbi olyan gyorsétterme, amely ma is működik. A jól ismert bajuszos bácsi, Harland Sanders alapította 1930-ban a Kentucky állambeli Corbinban, ahol saját receptje alapján készítette csirkéit. A cég a mai napig e szerint a recept szerint jár el az ételek előállítása során. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a KFC üde színfoltnak számít a magyar gyorséttermek sorában, egyrészt egyedi ételprofilja miatt (főbb ételei kizárólag a csirkehúsra épülnek), másrészt különleges ízű csirkéi miatt, harmadrészt mert emberes adagokat áruló menüik is vannak, amelyek szinte éttermi mennyiségnek is megfelelnek. A KFC megmutatta, hogy az amerikai konyha nem a hamburgerben és a hot-dogban merül ki.
Subway
Az egyetlen szendvicsbárláncolat Magyarországon, 16 étteremmel rendelkezik. 1984-ben alapította Fred DeLuca és Peter Buck. Több szempontból is egyedülállónak számít. Itt kaphatóak a legnagyobb méretű szendvicsek, ez az egyetlen lánc, amely kizárólag szendvicseket árul, és a vásárló döntheti el, hogy mi legyen benne a szendvicsében. Ellene szól, hogy aránytalanul magas áron kaphatóak a termékeik, egy kis fejszámolással kiszámítható, hogy kevesebb, mint a feléből is elkészíthető lenne ugyanaz a szendvics. Talán erre is visszavezethető, hogy nem ért el itthon átütő sikert a cég, ezen kívül az éttermi szendvicsfogyasztás sem igazán elterjedt hazánkban.
Pizzériák
A pizzéria a vendéglők és a gyorséttermek határmezsgyéjére tehető, léteznek olyan pizzériák, ahova be kell ülni és rendelni kell, de a pizzérialáncokban inkább már az azonnali kiszolgálás a jellemző, igaz ekkor az adag is jóval kisebb, általában egy pizzaszeletnyi. Természetesen most az utóbbiakkal foglalkoznék. 20 éve jött be hazánkba a Don Pepe, 18 éve a Pizza Hut, ezek tekinthetők itthon a legjelentősebb pizzázóknak. A két étterem egyaránt a vendéglőkben megszokott pizzakínálattól eltérő pizzákat árul, különleges feltétekkel. Egyre népszerűbbek a „virtuális pizzériák”, azaz ahonnan csak telefonon vagy online lehet pizzát rendelni, itt nincs kialakítva vendégtér, csak a konyha, ahol a pizzákat készítik.
Főzelékfaló ételbár
Az ország saját menzaláncolata, ideális hely azoknak, akik gyorsan akarnak sokat enni. Nevével ellentétben nemcsak főzeléket, hanem számos más készételt fogyaszthatunk itt. 1997-ben nyílt meg első üzletük a Nagymező utcában, ahol kezdetben tényleg csak főzeléket lehetett kapni, a repertoár csak később bővült – gyakorlatilag mindenre, húsételek, levesek, desszertek, saláták, tészták. Étlapja olyan szempontból is változatos, hogy minden nap másfajta ételeket raknak ki a melegítőpultokra.
A fent felsoroltak mellett nagyon népszerűek hazánkban a külföldi konyha nevezetességeit feltálaló gyorséttermek, különösen a kínai és a török büfék. Elmondható tehát, hogy kis hazánkban számos nemzet képviselteti magát gasztronómiailag, csak egy van eléggé alulreprezentálva: a magyar…





Források:

Képek forrása:

http://retronom.hu/node/9617

http://retronom.hu/node/9027

http://retronom.hu/index.php?q=node/9048

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése