1xbolt.blogspot.com - Kalota Béla "Eltűntek" című fotósorozata kis boltok, üzletek portál-portrékörképén rögzíti a város átalakuló arculatát, a rendszerváltás előtti kiskereskedelmi üzletláncok lassan változó, több nemzedék vizuális kultúráját meghatározó tipográfiáját, logóit, színeit, ahogy még töredékesen jelenünk részei, s ideig-óráig megtűrve egyszerivé esetlegesednek. Ebben a blogban közreadjuk és bővítjük a gyűjteményt, keressük és rendszerezzük a fennmaradt apró boltokat, mielőtt egy közeli üzletközpont és a változó fogyasztói igények között létjogosultságukat vesztik, s profilt, arculatot váltanak. ELTE BTK IKI KT & iNapló / 2010-

2010. december 9., csütörtök

Cipőboltok

A lábbeli kialakulásának elsődleges oka azzal a ténnyel magyarázható, hogy az embernek védeni kellett a lábát az időjárás viszontagságaitól, a talaj egyenetlenségétől, a járást, munkavégzést tette lehetővé.
Kezdetben természetesen kézzel készített cipőket hordtak, majd termelésüket a középkortól a 19. századig céhekben végezték. A 19. században pedig varrógéppel tették lehetővé a tömeggyártást.


1.ábra
Céhek

A céh a IX. században indult útjára Európában. Bizáncból került Itáliába, majd onnan terjedt
el az egész európai térségbe. Hazánkban a XIV. században jelenik meg. A lábbelikészítés tekintetében jó példának hozhatjuk Sopron városát. A legkorábbi soproni céh a  Schuster-varga mestereké volt, 1477-ben kapták szabályzatukat a város tanácsától.
A XVI. Századra már minden nagyobb vásáros helyen, ipari és kereskedelmi központban
kialakultak a céhek szervezetei hazánkban.

Ipartársulat


2.ábra
A céh szervezeti forma válsága már a XVI. század közepétől érezhető,
főleg a mesterek és legények közti viszonyokban. Változás azonban csak a
XIX. században következik be hazánkban.
1859 végén „Iparrendtartást” vezettek be, ezzel megszüntetve a céheket, helyettük  iparszabadságon alapuló iparos testületek (Gewerbegenossenschaft), azaz „Ipartársulatok” létrejöttét rendelték el.

Szövetkezettől a kisvállalkozásig


A XX. század első felében egyre többen jelentkeztek tanoncnak az ipartestületnél, néhány vagyonosabb mester műhelyt tartott fent, vélhetőleg így alakultak meg a szövetkezetek. 
Például Békes megyében 1945-ben alakultak meg az ipari szövetkezetek. Medgyesegyházi BŐRTEX, a Békéscsabai Cipész, a Békési Cipész, a Gyulai Cipész, az Orosházi Cipész, a Szarvasi Cipész és a Füzesgyarmati Cipész szövetkezetek egymás után nyitották meg üzemeiket.

A kisvállalkozások a rendszerváltás után kezdtek el szaporodni, Gyomaendrődön 1994-től : Dinya Zoltán „Madizol” néven indított üzemet a gyomavégi iskola épületében.„Sevro-Modell BT” cipőjavító üzemet szervezett Feuerwerker Gábor.. Gyerekcipőt Csikós János és Fekécs Vendelné gyártat a lakásukon kialakított kisebb üzemekben.

Cipőboltok


3.ábra
 Önálló cipőboltok a 20. században már létezhettek. Jó minőségű, az adott kor divatjához alkalmazkodó cipőket kínáltak az alábbiak: Székely cipőbolt (1937), Fővárosi Cipőbolt, Tisza Cipőbolt (1939-42).
 



A cipőboltok később a bevásárlóközpontok megjelenésével átköltöztették üzlethelyiségüket, új, minden igényt kielégítő cipőket kezdtek el gyártani. Az önálló egy-két bolttal rendelkező üzletek a nagyobb vásárló tömegek megjelenésével hálózatokat alakítottak ki.

Salamander

4.ábra

A német tulajdonban lévő cég története 1885-ben kezdődött, Jakob Sigle nevével, majd később Max Lewi-vel társulva "J. Sigle und Cie"-ként odáig fejlődtek, hogy 125 főt foglalkoztattak,1887-re négyemeletes üzemet hoznak létre.

Maga a logó és a márkanév 1904-re jön létre, 1909-re pedig már 26 üzlettel rendelkeznek, 1914-re pedig már 1880 fő állított elő több mint 2 millió pár cipőt.

1925-ben meghalt Max Lewi és 1930-ra a Sigle-csoporthoz kapcsolódó különböző vállalatokat fogta össze a Salamander AG. 5 évvel később Jakob Sigle is elhunyt.
A második világháború alatt a berendezések 26%-át és az üzletek 50%-át veszíti el a cég, de 1946-ra stabilizálódik a helyzet és új feladatokba vágnak. Ilyen például a gyermekcipőgyártás elkezdése 1949-ben.

Hogy stabilizálják a növekedést, a cég nemzetközi expanzióba kezdett, többek között a Salamander France (1960) és a Salamander Austria (1969) megalapításával. 1967-ben világszerte 13.5 millió pár cipőt állítottak elő, 17.800 munkavállalóval. Az elkövetkező időben külföldi gyártók törtek be a német piacra, ezért az 1971 utáni időszak krízisekkel telt. 5 évvel később a nyomást már a volt NDK-ba történő 5 millió páras eladás sem tudta tovább csökkenteni. Az alkalmazottak száma 1981-ben 7.566 főre, az éves termelés 8 millió párra csökkent. Időközben az értékesítést 248 saját üzlet erősítette meg Nyugat-Európában.

1983-ban a Salamander éves forgalma átlépte a német márkában meghatározott, 1 milliárdos álomhatárt. A lakosság 90 %-a már ismeri a márkanevet.

2009 februárjában új tulajdonos kezébe került, a német Ara AG. a Salamander és Lurchi márka értékesítési jogainak megszerzése mellett átvette a németországi Salamander összes üzletét és annak külföldi leányvállalatait is.

Online cipőboltok


Ma már otthonról is kényelmesen intézhetjük a cipővásárlást. Persze, az itt is biztosítanak garanciát, a vevőnek, mikor kiküldték a szállítmányt lehetősége van kibontania a csomagot, felpróbálni a cipőt és ha valamilyen hibát, rendellenességet tapasztal, akkor az ár kifizetése nélkül visszaadhatja a futárnak.

Ha későbbi reklamációra kerülne sor, akkor pedig szükséges megőrizni a kiküldött cipő csomagolásában megtalálható blokkot, hiszen ezt kivétel nélkül mindig mellékelik a megrendeléshez.
Későbbi reklamáció esetén, e-mailben vagy akár telefonon vehetjük fel a cégekkel a kapcsolatot. Ha a cipőt javítani kell, akkor el kell küldeni a terméket postán, ha javítható és jogos a reklamáció a cég saját költségére küldi vissza terméket.


A Montonelli Divatház Kft. üzemelteti, melynek jelenleg 10 üzlete található Magyarországon. A cipőket típus szerint tudjuk keresni és megvásárolni.


Cipőexpress Webáruház (http://www.cipoexpress.hu/)

Több divatmárka cipőit árusítja.


Adidas cipők, ruhák, kiegészítők webáruháza.


További források:


  1. ábra forrása: http://bornonheels.blog.hu/2008/01/27/140_6
  2. ábra forrása: http://csorna.gymsmuzeum.hu/allando/tort/index.htm 
  3. ábra forrása: http://retronom.hu/index.php?q=node/22057
  4. ábra forrása: http://sporolas.freeblog.hu/archives/2008/01/



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése