1xbolt.blogspot.com - Kalota Béla "Eltűntek" című fotósorozata kis boltok, üzletek portál-portrékörképén rögzíti a város átalakuló arculatát, a rendszerváltás előtti kiskereskedelmi üzletláncok lassan változó, több nemzedék vizuális kultúráját meghatározó tipográfiáját, logóit, színeit, ahogy még töredékesen jelenünk részei, s ideig-óráig megtűrve egyszerivé esetlegesednek. Ebben a blogban közreadjuk és bővítjük a gyűjteményt, keressük és rendszerezzük a fennmaradt apró boltokat, mielőtt egy közeli üzletközpont és a változó fogyasztói igények között létjogosultságukat vesztik, s profilt, arculatot váltanak. ELTE BTK IKI KT & iNapló / 2010-

2010. december 7., kedd

Színházak és a Művelődési Központok

A nézőtéren még nagy a zsibongás, ám pillanatokon belül kialusznak a fények és a függöny fellebben. Elkezdődik az előadás. A színészek tehetségén múlik, hogy a közönség mennyire ismeri és „teszi magáévá” a darabot. A színház a csodák, a misztériumok, a fantázia és az álom megtestesülésének színhelye. A színház nem földi színtér! A Színház menedék. Csodák világa. Lehetsz ott királynő, császár és szolga, bohóc és kurtizán. Veled ott minden megtörténhet. Meghalhatsz. Újjászülethetsz. A színház: szerelem! Örökké tartó láz.” (Polgár Ernő: Színészek és színésznők bűvöletében) Ez az idézet nagyon pontosan leírja azt, amit e csodás intézmény iránt érzek. Számomra valóban mindezt jelenti. Mindig élmény és élvezet egy előadásra menni. Olykor eggyé válhatok a főszereplővel, átérzem örömét és bánatát. Saját gondjaimat, pedig ha csak erre a két és fél órára is, de elfelejtem.

Nagy hatással volt rám az első alkalom is. Általános iskola negyedik osztályába jártam és egy német nyelvű darabot néztünk meg: Gottes Geld (Isten pénze). Nagyon jó volt, szórakoztató, kedves, vicces és egyszerre szomorú is, de az örömök mellé egy másik nagy szenvedélyem is társult, mégpedig a német nyelvtudásom fejlesztése!
Most merüljünk is el a témában: Mi konkrétan a színház?
A színház, az előadóművészetek azon ága, amelynek keretében közönség előtt színjáték útján, beszéddel, mozdulatokkal, zenével, tánccal, hanghatásokkal és látványelemekkel történeteket mutatnak be – gyakran más művészetek eszközeit is felhasználva.
A színház szó jelöli azt az épületet, vagy helyet is, ahol színjátékokat adnak elő.
Lényegesen többet jelent: magában foglal egy egész világot a színfalak mögött, a jelmezek és a díszletek készítőitől, a kellékeseken át a technikusokig.
Kik a szereplői? A drámaírók és a színművészek, de a színház valójában magas szintű csapatmunka. A darabokat általában egy társulat adja elő, amelynek rendszerint tagjai: a színházigazgatók, a rendezők, a díszlettervezők, a jelmeztervezők, a maszkmesterek, a koreográfusok, a díszítők, a világosítók, a hangosítók, az öltöztetők és a dramaturgok is. Ma már sok színház szabadúszókkal dolgozik, ennek jelentése: olyan színészek kapnak felkérést a darabok különböző szerepeinek eljátszására, akiknek nincs anyaszínházuk, nincs szerződésük egyetlen intézménnyel sem.


Hogyan alakult ki? A színház története


A színház története egészen az ókorig nyúlik vissza. A kor szellemének ismert mondása: „Cirkuszt és kenyeret a népnek!” Férfiak játszották a női szerepeket is, kellékeket használtak, díszletek nem voltak. A férfiak, akik a női szerepeket alakították, különböző maszkokat viseltek. Ennek azért fontos szerepe, mert a nagy távolságok miatt enélkül nem lehetett volna jól látni a szereplők arcát. Főként drámát, tragédiát játszottak és legtöbbször ünnepnapokon.


A színházak három részből álltak, az orkhésztrából, theatronból és a szkénéből. A színészek az orkhésztrában léptek fel a színre, mely egy kör alakú, rendszerint egy hegy lábánál, domb oldalánál található tánchely volt, más néven a színpad. A szkéné volt a háttér – más néven díszlet, a theatron pedig a nézőtér maga. Az ülőhelyek eleinte fából ácsoltak voltak, majd sziklába vésett lépcsőzetesen kialakított ülőhelyeket fejlesztettek ki. A darabok a szabad ég alatt játszódtak, mivel az egész színház egy félkör alakú építmény volt, tető nélkül. Ezek az épületek még ma is ismertek, nagyon jó akusztikai hatással bírnak, kialakításuknak köszönhetően
mindenhonnan jól lehetett látni. (Amit a mai színházak nézőteréről nem mondható el.) Ezt a korszakot „régi színház”-nak is nevezzük, a görög és római korban volt jellemző.
Érdekességként: a "theatron" szó, magát a színteret jelentette, ma pedig színház fogalmaként használjuk. Gondoljunk csak a német Theater vagy az angol theatre kifejezésekre, amik a színházi épületet és a fogalmat is jelentik.

Változás a reneszánsz korszakában történt,ahogy a reneszánsz jelentése (újjászületés) tükrözi a


színház újjászületését is. Az első nagyobb társulatok a 16. században alakultak ki. Hivatásos szórakoztatókból, udvari bolondokból és énekmondókból álltak. Az első önálló színházat 1576-ban építették, mintának a fogadókat vették alapul, majd azt a színházat, amit ma is színház alatt gondolunk, 1559-ben építették, ez volt a Globe Színház. Shakespeare színházának, illetve shakespeari színháznak is nevezik. Érdekességként említeném meg, hogy a Globe Színház időszakában is, a női szerepeket még mindig férfiak, egész pontosan kamasz fiúk játszották.

A Globe kinézete: A színpad hármas felosztású volt, elő színpad, hátsó színpad illetve erkély vagy felső színpad. Kívülről nyolcszög alakú volt, belülről kör, háttér, díszlet nem volt, kellékeket viszont használtak, ülő- és állóhelyek is voltak. Ez a szimultán színház, a másik a processziós, amikor a néző egyik jelenetről a másikra vándorol. Létezett még egy harmadik fajta előadásmód is, a kocsiszínpad, ekkor egy kocsi volt színpadnak berendezve. Jellemzően drámákat játszottak. Modern világban már kialakult a Lovas színház, ahol lovakkal adnak elő darabokat. Magyarországon elsőként a Komáromi Lovas Színház büszkélkedhet produkcióival (pl.: Trója).
A barokk színházban már komédiát is játszanak. A spanyoloktól származik, három változatáról van tudomásunk: a népies jellegű corral-színház, az udvari színház, az úrnapi játék.


A 18-20. századig még történnek változások, de alapvetően a mai színház már a Globe Színházzal lerakta alapjait. Azóta a női szerepeket természetesen nők játsszák, mindenféle stílusok és műfajok fellelhetőek. Léteznek klasszikus és alternatív színházak, társulatok, a színészet pedig mesterséggé nőtte ki magát. Az évek során a színház a kultúra nagyon fontos részévé vált. És mint tudjuk a művelődés fontos egy kulturált ember életében, ezért kell minél többször látogatni e csodás létesítményeket.


Klasszikus vagy alternatív?
Ma szerte a világban és persze Magyarországon is több társulat, több fajta színház létezik.
Az „alternatív színház” szóra sokan felkapják a fejüket. Nagyon sokan szeretik ezt a fajta színházat, de vannak olyanok is, akik nem, akik sokkal inkább a klasszikus értelemben vett színjátszást szeretik, klasszikus szereplőkkel, klasszikus díszletekkel és rendezéssel. Én is ezen a véleményen vagyok, az újításokból sok butaság és a művek félreértelmezése alakulhat ki. De mégis mitől alternatív, mitől kortárs ma egy színház? Az alternatív színházak sokkal nyitottabbak a meghökkentő előadásokra. Valami újat, szokatlant akar bemutatni. Egyszerre sokkolja és ámulatba ejti a közönséget. Gyakori, hogy egyes szereplők teljesen meztelenül jelennek meg a színpadon, ezzel is fokozva az elérni kívánt hatást. Vagy például a Csongor és Tünde című darabban, Tünde nem tündér, hanem robot. Megesik, hogy régi klasszikus történeteket, ókori drámákat, reneszánszi darabokat mai felfogásban teljesen átalakítva, kicsavarva „újrateremtik” a színpadon. A történetet modern korba helyezik, mai szereplőkkel, mai díszletekkel, így próbálják meg jobban megértetni az adott történetet a közönséggel. Legtöbbször, ez a fiatalok színházba csalogatásának sürgetése vagy egy rendező torz agyszüleménye. Továbbiakban: a nézők nem csak nézők, egyrészt sokszor a megszokott értelemben vett színpad sem létezik, hanem a színészek egyszerűen a nézők előtt-között-mellett játszanak, illetve bevonják a nézőt a darabba így az interaktívvá válik, ami egészen érdekessé válhat. Sok színház használja ki ezt a fajta „képességét”, hogy még több élményt tudjon a nagyérdeműnek nyújtani. Előfordulhat az is, hogy egy-egy mondatot egy kiválasztott nézővel olvastatnak fel a szövegkönyvből, így a néző teljesen eggyé válhat a darabbal vagy bevonják a darabba, például a Madách Színház Gyalog Galopp című előadása végén a főhősök rábukkannak a titkos kódra, ami elvezeti őket a Szent Grálhoz. A kód megfejtése pedig a nézőtéri székek egyike lesz, ekkor kihívják azt a nézőt és egy kitüntetésben részesítik, így ezen személy, akit kiválasztottak még több élménnyel tér haza, mint társai.


Mindkettőnek megvan a maga értéke és szépsége. Tudjuk az ősrégi igazságot: ízlések és pofonok. Valaki az egyiket, míg más, a másikat szereti jobban, részesíti előnyben. De ezt mindenki döntse el maga! Fontos, hogy nem szabad a saját
ízlésünket másokra is ráerőltetnünk. Ha elég érdekesen adjuk elő a velünk
megtörténteket, a darabról alkotott véleményünket, akkor talán több embernek is megtetszik és szorgalmazni kezdik a darab megtekintését.


Vándorszínházak
Létezik a színházaknak egy harmadik fajtája is, ami merőben eltér az eddig ismertetektől: ez a vándorszínház. A vándorszínházak gyakorlatilag mindig is léteztek, legfeljebb nem így hívták őket. Pontos adatok nincsenek arról, hogy mikor alakult az első „igazi” vándorszínház. Mégis mi lehet ez? Olyan társulást, amely olyan profi illetve amatőr színészekből áll, akik a színjátszás és a kultúra szeretetétől vezérelve járják az országot, és ingyenes előadásokat tartanak, utcán, vásárokban, épületekben. Támogatást nem kapnak.
Régebben szekerekkel, az akkori kor járműveivel járták az országot, ma már szerencsére sokkal modernebb a közlekedés, így a vándorszínházaknak is könnyebb a dolguk, ha az országot járják. Igen, még a mai napig is léteznek vándorszínházak: a 2002-ben alakult Nemzeti Kamara Színház és az Erdélyi Vándorszínház, ami 2007-ben jött létre.


Szükség van rájuk, mert a magyar kultúra így a határon túli magyarokhoz is el
tud jutni.


Filozófia
Rengeteg filozófia, művészeti forma és színházi megközelítés létezik a színdarabok előállítása tekintetében. Némelyikük politikai vagy szellemi irányzathoz kötődik, mások egyszerűen „művészi” alapokon állnak. Egyesek a történetre fókuszálnak, mások a színpadi eseményre, a látványra, megint mások a színházra, mint társadalmi változások színterére.

Különböző filozófiai álláspontok ismertetése:
· Arisztotelész szerint hat elem szükséges a színházhoz: cselekmény, szereplő, ötlet, nyelv, dal és látvány.
· A 17. századi spanyol szerző Lope de Vegaszerint a színházhoz nem kell más, mint "három deszka, két színész és egy közös szenvedély".

Műfajok
A drámát tekintjük alapműfajnak, amiben a szöveg a meghatározó, akár írott vagy helyben kitalált formában. A zenés színház a zenei eszközöket, dalokat, táncot és párbeszédet ötvözi.
A színház ennek megfelelően több különböző műfajt foglal magában, úgy is, mint opera, balett, kabaré,táncjáték, némajáték, performansz stb.
Különösen régi hagyományokra nyúlik vissza a politikai színház, amely a közönség számára az éppen aktuális társadalmi ismereteket, tanulságokat mutatja be befolyásolási céllal.(Pl.: máig nagy sikerrel működő Mikroszkópszínház a Nagymező utcában.)
Különböző vallások egyedi hittani és lélektani színjátékokat hoztak létre, így jöttek létre a keresztény kultúrában a passiók és a misztériumjátékok, de ilyen eredetű például a buddhistano-színház is.(Kereszténységre példa: Madách Színház: Jézus Krisztus Szupersztár).
Az eltérő ízléseknek megfelelően az írók, rendezők és producerek számos egyedi műfajt dolgoztak ki. A műfajok folyamatosan bővülnek, a kreativitásnak nincs vége. Az új, feltörekvő írótehetségek munkáik újabb és újabb fantasztikus ötletekkel van teli, amikben a rendezők fantáziát látnak, azt a színpadokra „varázsolják”. A színházi világ gazdagságát mutatja, hogy az egyes műfajokból vett elemekkel számtalan egyedi stílusú előadás jöhet létre.
Színház technikai szempontok alapján
A színházat, ha mint épületet vizsgáljuk, erre a megállapításra jutnánk, két részre oszthatjuk:
  • díszesebb közönség forgalmi részre és az üzemi területre, ahol a színházi háttérmunka zajlik. A közönség forgalmi részen a nézők számára a megfelelő színházi, műélvezeti hangulat elérése a cél. Itt különféle díszítő elemek, ruhatárak, büfék, az aula találhatóak. Itt tudunk beszélgetni, feldolgozni a látottakat, telefonálni.
  • Az üzemi, kiszolgáló területen különböző tárak találhatóak - pl.: jelmeztár, kelléktár, szabótár, fodrásztár, fénytár, díszlettár. Továbbá ide tartozik a színpad és a színpad mögötti világ, (a kulissza avagy) a háttérszínpad.
Színpadi szerkezet
A nézőteret és a színpadot vasfüggöny és függöny választja el, az úgynevezett proszcéniumnyílásnál. A függönyök előtt még általában található előszínpad és a zenekari árok, amely gyakran előszínpaddá alakítható. Vannak színházak, amelyekben a színpad úgy van kialakítva, hogy a színészek a zenekar feje fölött tudnak sétálni, énekelni és táncolni.
A színpadot a fő játéktéren kívül kiegészíthetik oldalszínpadok és hátsó, kis színpad. A színpad felett található a zsinórpadlás, alatta pedig a gépészeti szint, forgószínpad meghajtásával.
A színpadon különböző látványtechnikai elemek is társulnak. Egy kijelölt deszka a színpad közepén felemelkedik, körülbelül egy méter magasságig a levegőbe, mindkét szélén egy-egy énekessel. Ezt általában, akkor használják, ha két ellentétes vélemény alakul ki a cselekmény kibontakozása során.


    Hogyan módosult a színházak által Budapest városképe?
    Minden városban található legalább egy színház, a mi fővárosunkban több is, szám szerint negyven. Továbbá: hét hangversenyterem és egy operaház. Az 1800-as években igényelték a budapesti polgárok a kultúrát, szükség volt egy olyan létesítményre, ahol magasröptű gondolatokat hallhatnak, de egyszerre tudnak szórakozni, jókat nevetni is. Kezdetben csak egy színház volt, mégpedig a Nemzeti Színház. Későbbiekben több teátrum is épült. Megjelentek kiválóbbnál, kiválóbb színészek és rendezők, akik egy színházban nem tudtak művészileg kibontakozni. Ennek okán megalakultak kisebb-nagyobb társulatok, akik épületeket béreltek vagy egy gazdagabb polgártól, mentortól kértek segítséget, hogy építhessenek egy sajátot. Mint már írtam, 40 színház van Budapesten. Minden kerületben egy-egy, de kiemelkedő a Nyugati pályaudvar és a Blaha Lujza tér közötti útszakasz, ahol nagyon sok színház megtalálható. A műfajok, a darabok rendezői elképzeléseit tekintve különböznek egymástól. Nincs két egyforma, mindegyiknek van egy-egy nagyobb rajongótábora.
    Az évek során a színházakat vagy lebontották, mivel nem voltak alkalmas helyen (pl.: Nemzeti Színház) vagy nem jutott pénz a fenntartásukra (pl.: Erkel Színház és majdnem a Madách Színház is...). Ha bezárja kapuit egy ilyen épület, elvész vele a kultúra egy része is.
    A társulatok nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy megfelelő minőségű, vagy mondhatnánk inkább, hogy kiváló minőségű darabokat vigyenek színpadra, amivel a közönséget megtudják maguknak nyerni. Minden előadásról készül kritika, és az egyszerű emberek is véleményt fogalmaznak a látottakról. Ha darabról pozitív vélemények születnek, sokan akarják látni. És ez a színházak különösen jó, mivel a bevételük gyarapodik. Akad olyan eset is, hogy a darab maga egy borzalom, de a színészek játékukkal tudnak ezen segíteni. Általában a művek, amik színpadra kerülnek, az alapjukat egy regény, egy novella szolgál. Ezért is érdemes színházba járni, azon személyeknek, akik kevésbé szeretnek olvasni, mivel a kötelező olvasmányoknak a története is színpadra kerül.
    Öltözködés kultúra: amikor még kiváltságnak számított egy-egy alkalom, hogy elmehessen a nagyérdemű színházba, akkoriban még tudtak öltözködni az emberek. Tiszteletben tartották a színházat, mint a művelődés központját, valamint tiszteletben tartották a színészeket, akik estéről estére igyekeztek elvarázsolni a közönséget. Ma már ez nem mondható el. Egyszerű toprongyként: farmer nadrág és fehér ing jelenti a kultúra iránti tiszteletet. Ez egy nagyon szomorú tény.
    A színházakban évadok vannak. Mindig hoznak külföldről újabb darabokat vagy egyéni alkotások kerülnek újdonságként a színpadra. A színházak szeptemberben nyitják meg kapuikat és június közepéig tartanak előadásokat. Ha vége egy évadnak, a kulturális kínálat nyáron sem maradhat el: különféle szabadtéri koncertek és előadások gazdagítják, amelyeket gyakran történelmi hangulatú műemléképületek udvarain rendeznek meg.

    Madách Színház
    Musicalek, musical komédia, musical-opera, vígjátékok, romantikus zenés komédia, bohózatok, táncos darab-szöveg nélkül. A Madách Színház tagjai többségében szabadúszók – a színház nem írat velük szerződést alá, ezért is kell sokáig várni egy szereposztás biztos meghirdetésére… A színészeit és színésznőit mindig nagy szeretettel és tapsviharral fogadják. Művészei rendkívülien illedelmesek, ha idejük engedi (de még ha sietnek is pl.:Sasvári Sándor), megállnak egy kis csevejre a színészbejáró előtt. A Megnevettető színház. ALW Színház: az igazgató Webberrel jó kapcsolatot tart fent. Fülbemászó dallamok, meglepő és váratlan fordulatok a színpadon, pimasz és provokatív darabjaikkal a nagyérdeműt is lázas „írásra” buzdítják. Megindító és megmosolyogtató történetek. A legjobb és legélethűbb díszletek, profi táncosok szórakoztatják a közönséget. Tapsvihar minden darab után. Amíg tart az előadás elfelejtem a gondjaimat, egyszerűen feldobja a hangulatomat, vidáman indulok haza. Jubileumi előadásokon, esetén a színház extra meglepetésekkel rukkol elő: hármas szereposztás egyszerre van a színpadon, kitűzőt kap a közönség, stb. Jegypénztárak (a színházban és a színház mellett üzemelő közönségszervezőtől lehet venni vagy félretettetni jegyet). Természetesen van lehetőség az interneten, fórumokon vadászni jobbnál jobb jegyekre, érdemes a színház vendégkönyvébe is ellátogatni, mert itt mindig akadnak látogatók, akik valamilyen okból kifolyólag nem tudnak elmenni egy darabra és jegyeiket olcsóbban árulják. Drága? Nem éppen pénztárcakímélő, de vannak megfizethető és jó helyre szóló jegyek. Mindig akadnak ilyenek, csak ezekre gyorsan le kell csapni. Pótszékek: 950 Ft, 970 Ft és 1000 Ft között mozognak - csak az előadás napján 13.00-kor lehet rájuk kezet emelni…Madách problémája – állítólag államosítani akarták, tehát be akarták zárni, ám szerencsére a közönség ezt nem hagyta. A színház az óta is törethetetlenül és büszkén halad előre, jó úton a jövő felé.
    Lezárás: Az előadás sikere függ az előadó készségétől, a színház és közönség kapcsolatától, és hogy hogyan viszonyulnak a színház munkatársai a nézők igényeinek megvalósulásához. Az élet maga egy nagy színház, amiben a szerepek változhatnak, de a történetét mi építjük fel.
    Trónkövetelők vagy színházi utánzatok, ők a művelődési központok

    Minden városban van színház, de mellettük léteznek kisebb művelődési központok, amelyek szintén otthont adnak a kultúrának. A harmadik kerületi OMK (Óbudai Művelődési Központ) több szórakozási lehetőséget nyújt a kerület lakóinak: táncestek, színházi estek, könyvtári kulturális programok, érdekes kiállítások és különböző szakkörök. A táncházakban mindenki megtalálja a saját stílusához illő műfajt. Sok kis gyerek balettozik. A felnőttek körében a Rumba
    és a Szamba népszerű. Iskolák tarthatnak a nagyobb termekben előadásokat. A bérlés előzetes egyeztetés alapján történik. Koncertesteket is szoktak tartani. Minden hónapban újabb és újabb érdekes programokra lehet számítani.
    Az Almássy téri Szabadidőközpont
    1983-ban nyitották meg Almássy téri Úttörő és Ifjúsági Ház,
    Szabadidőközpont néven Budapesten, az Almássy tér 6. szám alatt. Az önkormányzati tulajdonban lévő intézmény mai nevét 1990-ben kapta. A kortársi modern épület tervezője Straub Éva és Jakab Zoltán, a belső terek építésze pedig Somogyi Pál volt. Az ötemeletes épület teljes alapterülete 5200 m², amelyben egy 470 fős befogadóképességű nagyterem, egy 120 személyes kamaraterem, ezeken kívül táncterem, kisebb előadótermek, klub- és szakköri helyiségek találhatók. Az alagsorban uszoda üzemel 25 méteres medencével. A szabadidőközpont falain belül élénk közösségi élet folyt és folyik, de gyakran a térre is kiköltöztetik programjaikat. Különböző tanfolyamokat, szakköröket, szabadidőprogramokat, sportoktatást szerveztek, ezenkívül képzőművészeti kiállításokat, zenei és színházi előadásokat, filmvetítéseket, táncházakat, könnyűzenei koncerteket rendeztek és rendeznek.
    A szabadidőközpont szolgált helyszínül az 1983-as Ki mit tud? televíziós selejtezőhöz és döntőhöz, amiért megkapta a Magyar Televízió nívódíját. Az intézmény sikeres programjai közé tartozott a múltban Budapest egyik legnépszerűbb gyermekjátszóháza, a Kölyökvár, és innen indult a Téka Táncház is. A központ falai között tartotta első lemezbemutató koncertjét azElső Emelet, és itt alakították meg a Bonanza Banzai első klubját is 1987-ben. 2003-ban az épület elöregedett állapota és pénzhiány miatt a szabadidőközpont működése ellehetetlenült, de 2005-től az üzemeltetési jogok kiadásával az élet ismét beindult a kulturális intézményben, Fabinyi Andrásnak köszönhetően. APszinapszis - Budapesti Pszichológiai napok rendezvénynek tíz éven át, a kezdetektől (1997-től) 2006-ig ez volt a központi helyszíne. 2007. december 31-ével az intézmény bezárta kapuit, a legutolsó információk szerint szálloda lesz a helyén, előtte azonban egy évre újra megnyitott kulturális központként 2010. március 5-én.

    A színházakról a színhaz.hu-on tájékozodhatunk: Milyen darabok kerülnek a színpadra, a színészek véleménye, érdekességek új és régebbi darabokról.
    A művelődési központokról az erikanet.hu oldalon tudunk további információkat szerezni: melyik műv.ház mit kínál az adott hónapban? milyen kiállítások várhatók? Pályázatok...és még sok érdekesség
    Linkgyűjtemény:

    Képek, ábrák az írásműben:
    1. kép forrása: Madachszínhaz-HusztiPÉter
    2. kép forrása: Istenpénze
    4. kép forrása: szinhazbajarok
    5. kép forrása: színhaz


    Nincsenek megjegyzések:

    Megjegyzés küldése