1xbolt.blogspot.com - Kalota Béla "Eltűntek" című fotósorozata kis boltok, üzletek portál-portrékörképén rögzíti a város átalakuló arculatát, a rendszerváltás előtti kiskereskedelmi üzletláncok lassan változó, több nemzedék vizuális kultúráját meghatározó tipográfiáját, logóit, színeit, ahogy még töredékesen jelenünk részei, s ideig-óráig megtűrve egyszerivé esetlegesednek. Ebben a blogban közreadjuk és bővítjük a gyűjteményt, keressük és rendszerezzük a fennmaradt apró boltokat, mielőtt egy közeli üzletközpont és a változó fogyasztói igények között létjogosultságukat vesztik, s profilt, arculatot váltanak. ELTE BTK IKI KT & iNapló / 2010-

2010. december 13., hétfő

Trafik

A trafikok az üzlet-kínálat ma már nem túl jelentős részét képezik. Bár elég hosszú múltra tekintenek vissza – hosszabbra, mint a bevásárlóközpontok – ma már a közízlés változásával egyenes arányban tűnnek el és szűnnek meg. A trafikoknak alig van írásos irodalmuk. Éppen ezért nehéz pontos (vagy bármilyen) adattal szolgálni a trafikok történetéről. Trafikokat illetően leginkább a szépirodalomból tudtam tájékozódni. Heltai Jenő például az 1900-as évek elején több művében felhozza a trafikokat, sőt, van egy ilyen című novellája is.

Kosztolányi Dezső, az egyik Esti Kornél novellában 1927-ben szintén megemlíti. Mándy Ivánnak egy egész regénye van Trafik címmel, 1975-ből. Szép Ernőnek egy 1921-es elbeszélése szintén ezt a címet viseli. Ezek alapján azt mondanám, hogy a trafikok legalább egy százados múltra tekint vissza.



Funkció-változások
A trafikok jellegük alapján alapvetően összekapcsolódnak a dohányzással, a szivarozással, voltaképpen az egész dohányiparral. Jellegük eleinte alapvetően erre a funkcióra – dohányáruk forgalmazása – korlátozódhatott, később azonban, nyilván a fogyasztói igényeknek megfelelően bővülhetett. Ezt mutatja az is, hogy a legtöbb szótárban a trafik, mint dohányt és ajándékot árusító üzlet jelentkezik. És természetesen ezt akkor is látjuk, ha egyszerűen csak megnézünk egy mai trafikot: a dohányfélék mellett megjelent a játékok, az ajándékok, a bizsuk, a bazáráruk.




„Épületes” áttekintés
Számomra a trafik nagyon sokáig egyet jelentett a trafik „épületével”. Valószínűnek tartom, hogy a trafik szót hallva a legtöbb ember ugyanarra gondol: a kis, fából készült bódéra; még akkor is, ha a mai állapotok mást is takarnak. Ez alapján kétféleképpen tudnám csoportosítani a trafikokat: az egyik fajta a „klasszikus” kunyhó jellegű, a másik pedig, ami egy épületben található, és inkább kisebb bolt jellege van.

Néhány szó a dohánykultúráról
Ebben a témakörben elengedhetetlen megemlíteni a dohánykultúrát. A dohányzásnak kötetekre rúgó irodalma van; melyekben számos különböző szempont alapján elemzik ezt a szokást: kulturális, szociológiai, egészségügyi, és pszichikai vonatkozások egyaránt szóba jöhetnek.


A dohány (nicotina) a burgonyafélék családjába tartozik. Levelei a száron felfelé kisebbednek: alul találhatóak a korán beérő, durva erezetűek, a tetején pedig a legkisebb, szinte átlátszó levélkék, amiből a legfinomabb, legdrágább és legnemesebb, éppen ezért pedig a legkeresettebb dohány készül.
A dohány őshazája Közép- illetve Dél-Amerika. Ma már szinte mindenhol termesztik; hazánkban is számos fajtája ismert. Bár a meleg éghajlatot kedveli, mesterséges módszerekkel el lehet érni, hogy a hogy a mérsékelt övben is megteremjen. Hazánkban a legnagyobb hírnevű dohány a Virginia, mely Virginia államról kapta a nevét – ugyanis ott őshonos. Cigarettának a legjobb a török dohány, melyeknek a levelei a sötétbarnától az aranyszínűig változnak.
Önmagában mindegyik dohány élvezhetetlen. A cigaretta íze, zamata a különböző fajták megfelelő keverési arányától függ. A magyar dohányokat többnyire keletiekkel keverik. Számos szabály és recept szerint elvégezhető a keverés, de persze mindegyik gyár féltve őrzi a magáét.

A dohányzás fejlődése
"Az ember igényeivel, életmódjának változásaival lépést tartott a dohányzás fejlődése is. A mai embernek olyan dohányzási formát kellett találnia, amely rohanó életmódjának leginkább megfelel. Ezt a cigarettázásban találta meg. A cigaretta mindent elsöprő diadalútja akkor kezdődött, amikor valakinek eszébe jutott, hogy a dohányt papírba sodorva szívja el. Hogy ki volt az az ember, nem tudjuk. A kultúrtörténészek más és más időre teszik a cigaretta felbukkanásának idejét. A cigaretta igazi elterjedése Európában 1850 után következett be. A Krími háborúban az orosz katonák ekkor már hosszú szopókás cigarettát szívtak. Ez egyedi orosz formája a cigarettának. Maga, a dohánnyal töltött rész mindössze 3-4 cm hosszú viszont ez akár 10 cm-es szopókában folytatódik, ami egy belül üres karton cső. Ennek magyarázata, hogy eképp meghosszabbítva a cigarettát, a nagy hidegben nem kellett levenniük vastag kesztyűiket ahhoz, hogy rágyújtsanak.


A cigaretta feltalálása megsokszorozta a dohányzás híveit, még azok is rágyújtottak, akik azelőtt nehezen tűrték a szivar vagy pipafüstöt.
A cigarettakészítés munkafolyamatai


A cigaretta formába töltését eredetileg kézzel végezték, ehhez 6 munkásnőre volt szükség: hüvelyragasztónő, szopókaillesztőnő, a dohányt adagoló bábnő, a bábot teljesen elkészítő gépvezetőnő, a cigarettát kitöltő kitolónő, és a cigaretták végein kilógó dohányszálak eltávolításához a levágónő. Később bevezették az egyiptomi rendszerű cigarettagyártást, itt nagyon egyszerű módon egy munkásnő a cigarettát teljesen elkészíti.


A növényről levágott leveleket először is jó szorosan kötegekbe rakják össze. A gyári munka azzal kezdődik, hogy ezeket a kötegeket szétszedik, ezután a leveleket megnedvesítik, nehogy vágáskor széttöredezzenek. A levelek nedvesítését bonyolult szerkezettel, vízgőz alkalmazásával hajtják végre. Fontos művelet ezzel egyidejűleg az egyes dohánylevél-fajták összekeverése, mivel minden cigarettamárkának meghatározott összetétele van. A dohányleveleket egyszerű, de rendkívül gyorsan működő penge vágja össze. Az összevágás első terméke a közönséges pipadohány, melyet még szárítani kell. A szárítás levegőn történik. A szárítást és a hűtést követően a dohányt több mázsás kötegekben kb. 3 hétig érni hagyják, ezután már csak a cigarettatöltés van hátra.
Az első kezdetleges cigarettatöltő gépek már 1875 felé megjelentek. Később folyamatosan tökéletesítették az eljárást. Ma már gépek ontják a kész cigaretták milliárdjait. A mai modern dohányipar 6 - 8000 cigaretta/perc teljesítményű gépeket használ.




Végül a gyártott cigaretták súlyát és hüvelyhosszát ellenőrzik, majd próbaszívás dönt afelől, hogy kifogástalanul ég –e. Sok márkánál különleges kezelés alá vetik a dohányleveleket. Cukor és glicerin hozzáadásával egészítik ki a dohány aromáját. Az összevágott leveleket később – titokban tartott eljárással – illatosítják: különféle alkoholban oldott illatszereket, illóolajokat kevernek hozzá."


Az e-cigi
A dohányzás története évszázadokra nyúlik vissza. Fejlődésében igazán alapvető változások nem voltak – elvégre a dohány az dohány, és a mechanizmus ugyanaz – egészen napjainkig, mivel most egy egészen újfajta cigaretta van születőben.
Én, a magam részéről teljes mértékig támogatom az e-cigaretta használatát. Dohányos szülők gyermekeként (bár édesapám leszokott már, több mint tíz évig dohányzott) volt alkalmam megtapasztalni, hogy mit tesz a cigaretta az emberrel. Az e-cigi többek között pont azért jó, mert a nikotin kivételével az összes káros anyagtól mentes cigarettaélményt nyújt, bár az érzés persze nem lehet teljesen ugyanaz.

Az e-cigi működése

Az elektromos cigaretta esetén szó sincs dohányról. Egy folyékony nikotint tartalmazó patronból, és egy porlasztóból áll, melyben a porlasztó pumpa a folyékony nikotint a porlasztó cellába nyomja. A folyékony nikotint ködszerű cseppekké mikro-porlasztja, mely kifújva a cigarettafüst hatását kelti – nem csak a füstöt utánozza, hanem a füst hőmérsékletét is, hogy a dohányosok lélektani függőségét ne befolyásolja.

Az e-cigi hasznossága
A hasznossága azon túl, hogy a káros és rákkeltő anyagokat (kátrány, szén-monoxid, arzén, ólom) kiszűri, abban rejlik, hogy nagyban megkönnyíti a dohányzásról való leszokást. Nagyon sok dohányost ismerek, aki arról mesélt, hogy milyen volt az élete a leszokás alatt. Az általam hallottak legnagyobb része nem a nikotinhiányt tartotta a legrosszabbnak, hanem azt, hogy a berögzült szituációkban (kávé mellé, evés után, várakozás alatt, stresszhelyzetben) nem gyújthatott rá. Az elektromos cigaretta nikotinmentes patronnal kiküszöböli ezt a problémát. Az érzés javarészt megmarad, hiszen kézbe lehet venni, bele lehet szívni, de nem ürít nikotint a szervezetbe. Szerintem ez megnöveli a tartós leszokás valószínűségét.

Két trafik története

Dohánytrafik, Pécs – az igazi trafik

Ezt az üzletet én is ismerem. Gimnazista koromban számtalanszor láttam már, sőt néhányszor jártam is benne, dohányzó osztálytársaim jóvoltából. Nagyon jól felszerelt, kellemes légkörű dohánybolt. A története igazán megható.

Egy kisgyerek, aki minden nap megcsodálja a trafik kirakatát, és ámulva nézi a kapható édességeket és játékokat (ekkor még nyilván nem vonzzák a dohányáruk), felnőve kereskedelmi iskolát végez, és trafikot nyit, ahol aztán dohánytermékekre specializálódik. Leírja, hogy hogyan kezdte – eleinte széles termékcsoporttal, majd a rendszerváltás után specializálódik szakbolttá, és Fehér Piroska dohányboltja, az igazi trafik néven hirdeti üzletét.

Legelső vevője Balikó Tamás színművész volt. De vásárolt nála Máthé Péter, Antal Imre, Váradi Hédi , Hauman Péter , Hegedüs D. Géza ,Réz András, Bretus Mária, Hetényi János, és Sárosi István is. Fehér Piroska 2004-ben átadta a boltot fiatal kereskedőtárainak, akik a megszokott színvonalon folytatták a bolt üzemeltetését.


Dabas, trafik, építészet

A dabasi trafik története nem csak emberileg és érzelmileg megindító. Volt valaha, valamikor egy trafik, amit az 1956-ban egy házaspár vásárolt a mozgássérült fiának. Újvári László, azaz a „trafikos Laci bácsi” ott árulta áruit; sok minden megfért a kis bódéban, ahol az akkori idők „plázája” alakult ki egy idő elteltével. Az 1970-es években a Tanács új épületet építtetett neki, és virágzó trafiküzlete számára.

Az 1980-as évek végére aztán „Laci bácsi” sorsa azonosult a trafik sorsával. Ahogy azt fent már említettem, a fogyasztói kultúra átalakulásával a trafikok – ez a trafik is – jelentőségüket vesztették. „Laci bácsi” szociális otthonba került, a trafik pedig az idő áldozata lett, és romhalmaz lett belőle.

Míg aztán felújították, és a 2010-es Média Építészeti Díja rendezvényen előadást tartott róla Ligetvári István építész. Elmondása alapján a trafik építészetileg ugyan kevésbé értékelhető, mégis, a története és a hozzáadott emberi értékek, a mögöttes társadalmi történet különlegessé teszi.



A trafikok ma már valóban az üzleti élet és az emberi tudat peremvidékére szorultak. Helyüket nem csak a bevásárlóközpontok, vagy a szaküzletek vették át. Társadalmunkban elengedhetetlen említést tenni az internetes vásárlásról - és az webnek is megvannak a maga "trafikjai", csak éppen online dohányboltoknak nevezik őket. Bár az interneten az általános, minden boltban kapható cigarettáknak nincs forgalmuk, a különlegességek, és az elektromos cigaretták bő választékát találhatjuk meg itt.

Határterületek: I Like trafik

Azért azt mégsem mondhatjuk, hogy a trafikok annyira eltűntek volna, hiszen néhány belőlük még a Facebookon is megtalálható. Így például a Pötyi trafik vagy a Toldi trafik - nyilván vednégcsalógatónak, reklámnak szánják az internetes jelenlétüket.



Források:
Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége. URL:http://www.madosz.hu/
Dohány.lap.hu URL:http://dohany.lap.hu
Elektronikuscigaretta.hu URL:http://elektronikuscigaretta.hu
Dohánymúzeum: URL:http://dohanymuzeum.hu/
Trafik-kör:URL:http://www.trafikkor.sokoldal.hu/
Wikipédia: http://hu.wikipedia.org/wiki/Doh%C3%A1ny

1 megjegyzés:

  1. "Ligetvári István építész. Elmondása alapján a trafik építészetileg ugyan kevésbé értékelhető..." Ezt csak a Heti Válasz közölte le így, István mást mondott: "Ebben a kis épületben minden benne van, amiről az építészet szó." Ezért IS volt fontos megmenteni.
    Üdv.: Balog Ádám, Trafik Kör

    VálaszTörlés