1xbolt.blogspot.com - Kalota Béla "Eltűntek" című fotósorozata kis boltok, üzletek portál-portrékörképén rögzíti a város átalakuló arculatát, a rendszerváltás előtti kiskereskedelmi üzletláncok lassan változó, több nemzedék vizuális kultúráját meghatározó tipográfiáját, logóit, színeit, ahogy még töredékesen jelenünk részei, s ideig-óráig megtűrve egyszerivé esetlegesednek. Ebben a blogban közreadjuk és bővítjük a gyűjteményt, keressük és rendszerezzük a fennmaradt apró boltokat, mielőtt egy közeli üzletközpont és a változó fogyasztói igények között létjogosultságukat vesztik, s profilt, arculatot váltanak. ELTE BTK IKI KT & iNapló / 2010-

2010. december 24., péntek

Pékség

Ez az egyik legkorábban kialakult élelmiszeripari ágazat.

Először Pompejiben romjai között fedeztek fel malmot és pékműhelyet egybekapcsolva. A 4 sz.-ban a római császárok elrendelték, hogy a pékek ha abbahagyják szakmájukat, hagyományozzák utódaikra a műhelyt, állatait, rabszolgáit és a malmot. Ez is bizonyítja, hogy akkoriban az őrlés és a sütés szorosan egymáshoz tartozott.

Magyarországon a helyzet
A 12-13. sz.-ban megjelennek a kenyérsütők. A mestereknek saját műhelyük volt, ez először Pozsonyban (1376), majd Sopronban (1379) fedezhető fel.


Céh időszak
A 14-15. sz.-ban olyan családnevek jelennek meg mint Sütő, Perecsütő, Pereczes, Zemlyesütő. Ez is bizonyítja, hogy a tevékenység előtérbe kerül. A Sütő nevet egy idő után kiszorítja a bajor-osztrák eredetű Pék mesterség név. Ekkor jellemző az is, hogy sok német származású mester telepedik le Magyarországban. A Pékcéhet a bevándorló iparosok alapították.
A 15. sz.-ban Budán a sütőipar több ágra oszlott: fehérpékek (finomkenyér), barnakenyérsütők (szegényebbeknek), cipósütők, zsemlyesütők/zsemlések.
A Pékek és a magisztrátusok között ellentét húzódott, mivel a pékeknek kiszabták, hogy milyen minőségi, mekkora súlyú, és megszabott áron legyen elérhető a termékeik, viszont a liszt ára folyamatosan változott, ezért a pékek változást követelnek. Viszont, ha az előírásokat nem tartják be akkor pénzbírság, elzárás és más büntetés is járhat érte (fürösztés).
Egy másik ellentét is megfigyelhető, mégpedig a céhbeli mesterek és a háziiparosok között. A tanács engedélyezi a házilag gyártott kenyerek árusítását amivel sérelmezik a céhek egyenjogúságát. Később amikor már nagyon sok házi gyártmányú termék kerül a piacra létrejön egy korlátozás, ami a vidéki kenyér sütőkre vonatkozik. Mégpedig, hogy csak a heti vásárokon árulhatnak kenyeret (Szeged).
A céh azt is figyelemmel kisíri, hogy csak annyi pékmester tevékenykedjen egy helyen amennyit a szükségletek ellátása megkíván, vagyis ahányan jövedelmezően megélhetnek belőle. Emiatt 1850-es évekig csak mérsékelten nőtt a pékmesterek száma. 1859-ben beindul az iparrendtartás és ezáltal megszűnik a korlátozott jelleg, majd végül 1872-ben eltörlik a céh rendszert és szabadkereskedelem indul. Ugrásszerűen megemelkedik a pékek száma is, és dinamikus fejlődés indul meg Magyarországban.
Falun sokáig maguknak sütöttek, míg 1950-ben itt is pékségek alapulnak, majd a tanyák is péküzemektől szerzik be a termékeket. Ez a termelő szövetkezeti átszervezésnek is köszönhető.
Pékműhelyek
Kemence szám szerint van 1 és több kemencés (2-4) műhely, és a munkások száma szerint 6-20 személyt dolgoztató műhely. 5 nagyobb városban van 20 főnél több alkalmazottat foglalkoztató műhely. A péküzemekhez szorosan kapcsolódik a gabona és liszt kereskedés és az örlés.
Vannak családi műhelyek is, ezekben egy mester, egy segéd, és egy inas taláható, vagy úgy is mondhatjuk, hogy a pék, a fia, és a felesége. A pék feleségek dolga a kovászolás és a bolti árusítás. Bérsütésre is van példa a műhelyekben, ami annyit tesz, hogy a háziasszony otthon elkészíti a kenyérnek valót, majd a pékkel megsütteti, ez is egy jó kereslet nekik.
Nagy műhelyekben a munkamegosztás kap nagy szerepet. Van dagasztó, táblamunkás (formázók), föladó, kemencemunkás, és segédek. Ezek közül a dagasztó és a kemencemunkás a legfontosabb ezért ők kapják a legnagyobb bérezést. A mester ilyen műhelyekben már nem dolgozik csak a liszt beszerzésssel és az árusítással foglalkozik. Dolgoznak megrendelésre is, amit aztán az inasok viszik az adott címre. Van példa arra is, hogy szatócsok és pékműhelyek összefognak.
Annak ellenére, hogy a pék nehéz fizikai munkát végez, fordított életritmust kell követnie, nem szokták otthagyni, mert tökéletes megélhetési lehetőség és tisztelet övezi őket.
A pékeknek alkalmazkodnia kellett a helyi igényekhez, ízlésekhez, mert anélkül nem tudtak nagyobb sikereket elérni.
1960-ban a házi kenyér sütés megszűnik, ezáltal a kisiparosok korlátozása enyhül és sokan kiváltják az ipar igazolványaikat.
A céheken kívűli kenyérsütők általában az asszonyok, és háziipar szerűen űzték a foglalkozást.
Kemence reform
A kemence is fejlődésen esik át a tüzelő anyagok fejlődése által. A hőenergia változása a kemencék átalakulását is jelentette. A fix sütő felületeket a mozgó váltotta fel. A sütési módok változását követték a gépek is. A mechanikai újítások először károsan befolyásolták a választék bővülését, de a technikai fejlődés ma már olyan szintre jutott, hogy nem akadályozza ezt a folyamatot, sőt bővülnek a lehetőségek.
Viszont a gépesítésnek köszönhetően, szabványosítási folyamatok indultak, és az évszázadokig tisztelt kenyér, mára tömegcikké vált. A technikai fejlődések azt is megkövetelték, hogy a pék egyre képzettebb legyen. Mindemellett a kenyér minősége is romlott a technikai fejlődések miatt, amit később adalék anyagokkal oldottak meg.
“Kronológia:
i.e. 2000. Liszt elõállítása
i.e. 1700 Izrealben és fõniciaiknál megjelenik a sütõkemence
i.e.500 görögöknél és rómaiaknál megjelenik a kemence
i.e.174 Rómában szakmává válik a pék.
79. a kovász megjelenése
98-117. Céhek alakulnak
VII. sz. Németországban megjelenik a pék
XII..sz. francia szerzetesek tranítják a népet kenyeret sütni
1156. Augsburgban könyvben említik a pékszakmát
1787. az elsõ dagasztógép megjelenése
1810. a tésztafeldolgozás gépesítésének kezdete.”
Ebből a bejegyzésből megtudhatjuk milyen termékeket készít és, hogy mi is a pék munkája, majd felsorolja az elérhető szakképzéseket.
A termékekbe beletartoznak
a kenyerek: fehér, barna, rozsos, adalék anyagokat tartalmazók;
a finom pékárú (zsiradék anyag alapján): vizes tészta, tejes tészta, dúsított tészta, tojással dúsított tészta, omlós tészta, és végül a leveles tészta;
egyéb termékek: gyógykészítmények, tartósított termékek
A pék munkája: átveszi, tárolja a nyersanyagot; igények alapján tésztakészítési folyamat meghatározása, felkészülés; kovászt készít, ezzel készíti a tésztát, majd pihenteti; a tésztát sütésre előkészíti; megsüti, ellenőrzi a terméket; raktározza és kiszállítja.

Sütőipari Egyesülés

Célja, hogy a szakma tudás központjává váljon. Kb. 1100 vállalkozót, és 1150 termelőüzemet működtet.
Képgalériája két részre oszlik: a kép riportokra és a kép archívumra. Néhány cikk ami érdekesség gyanánt megnézhettek:
Régi pékek, régi pékségek, A Száz éves Százados úti kenyérgyár története képekben, és Dagasztógépek, sütőkemencék története


Pékrend - Magyar Pékek Fejedelmi Rendje



Az iparági összefogás fontossága miatt jött létre, a Pékszövetség támogatásával. Célja a hagyományos sütőipari termékek előtérbe kerülése és kutatása.
A sütőiparosok és a kapcsolódó iparágak közötti összefogás szimbóluma a kulcsos kalács lett! “


Pékszövetség

Az ő célja az előzőek mellett a pékek ismereteinek szélesítése, és a hagyományos termékek visszakerüléséhez szükséges marketing tevékenységet erősíti. A “hagyományosan egészséges” termékek népszerűsítse és támogatása fontos feladata.


Fesztiválok, múzeumok

Az Országos Pékfesztivált minden évben a Sarlós Boldogasszony napjához kötődve tartják, vagyis a Július 3.-ához legközelebb eső hétvégén.
A Pékrend által eddig szervezett
kiállítások: 2007 -ben Időutazás Egyiptomba; 2008-ban Időutazás a Reneszánsz kor jegyében.
Kenyér múzeum is létezik és elérhető a Monostori Erőd nyitva tartási idejében. Ez egy közepes méretű szakmúzeum, ami jelenleg a világon a negyedik helyet éri el, de a jövőbeli fejlesztések és bővítések által akár a harmadik helyre is kerülhet.
Magyarországon még Sopronban található ilyen múzeum. Ez a ház egy 1686-tól 1970-ig egy pékek által lakott ház volt és maga a pékség is. A 19. sz. végén átalakított cukrászműhellyé vált. Vagyis a múzeum az egykori kenyérbolt és cukrászda múltját mutatja be.


Mai pékségek

Látvány pékségek
1994 óta működik a pékség. A budapesti metró állomásokon 18 db pékséget üzemeltetnek saját kezüleg. Néhány éve már a nagyobb benzinkutakhoz is szállít fagyasztott árúiból. Népszerűsége abból is látszik, hogy értékesítenek már élelmiszerbolt láncokban, 5 csillagos szállodákban, kávéházakban, és éttermekben. Nemzetközi cég, ezért található meg más közép-európai városokban.
Budapesten megtalálható boltjai a linket követve megtalálhatók.
Termékeik között megtalálható az édestől, kezdve a magyaroson át a sósig sok sok péktermék.

Fornetti
Jelenleg az International menüpontban 25 zászlócskát lehet összeszámolni, a magyarországin kívül.
Palásti József pékmester családi vállalkozásként létrehozta 1997 március 1.-én Fornetti Kft. néven. őáltala indult el a fagyasztott termékek gyártása. Magyarországon az értékesítés franchise rendszerben történt, melynek alapja a mobil sütő egységek.
1998-ban Kiskunfélegyházán megépül a fornetti első nagy gyártócsarnoka.
1999-ben megjelenik Magyarországon kívül is, mégpedig, Szlovákiában, Lengyelországban, és Horváthországban.
2000-ben újabb bővülés belfőldi és külföldi szinten is. Meghódítják Csehországot, és Romániát.
2001 - új kemence kifejlesztése és forgalomba helyezése.
2002-ben forgalomba került a Fornetti Expressz amely által lerövidül a sütési idő, és élesztőt nem tartalmaz.
2003-ban elértek egy Európán kívül eső országot is, Kuvaitot.
2004 - még rövidebb sütési idő. Meghódítják Ukrajnát is.
Termékeik között ők is hasonlóakat nyújtanak mint a Princess Pékség, kiegészítve szendvicsekkel és tortafélékkel.

Boltjaira rá lehet keresni a üzletkereső alkalmazásukban.
A Fornetti a Princess-szel ellentétben nem csak a budapesti metró megállóhelyekre koncentrál hanem az egész országra. Külföldi viszonylatban is a Fornetti látszik sikeresebbnek.
Minőségi pékség
Lipóti pékség
1992-ben alapította Tóth József Péter. Ma is ő a vezetője és tulajdonosa. Pékség kezdetben a Lipót környéki kisboltokat látta el áruval, majd 2004-ben válaszút elé került. A multicégek ellehetetlenítették a kisboltok működését és a multik beszállítójaként se lehetett sokáig fennmaradni. Ezért döntöttek úgy, hogy saját mintabolthálózatot indít. 2006-ban nyílt három boltjuk Győrben, és egy Mosonmagyaróváron. 25 boltjuk van már 2007-ben Győr-Moson-Sopron megyében. Átvette a Tatabányai Sütőipari Vállalatot, ennek köszönhetően nyíltak boltjaik Tatabányán, Székesfehérváron, Érden, Százhalombattán, Esztergomban és Budapesten.
2008-ban már 60 mintaboltot lát el és Szlovákiába is betette a lábát.
2009-ben Budapesten is sütőüzem indul és ezáltal a fővárosban 30 mintabolt nyíl, így 80-ra növelve boltjaik számát.

Nem olcsóságáról híres
2006 óta saját, önálló kereskedelmi hálózatot épít, ezáltal nem kell mindenen spórulniuk, mindennek megadják az árát. Ez a munkájukban is megmutatkozik. Nincsenek rövídített eljárások amikkel felgyorsíthatnák a munkát, amit 3 órán keresztűl kell elkészíteni azt úgy is csinálják. Ez meglátszik a termékeken is és persze az árukon is, de azért az árért amit elkérnek az süteményekért, azért olyan minőséget is kap a kedves vásárló.
Termékeik között minden pékárusnál fellelhető dolgot megtalál az ember, de speciális termékeik között gluténmentes terméket és különféle italokat is találhatunk.
Üzleteit felsorolásszerűen megtalálhatjuk
itt, és különleges szolgáltatásként mozgóárus autókból is eladnak, akik a kijelölt útvonalon megtaláhatók.
Egyéb pékségek

Panino Pékáru & Nass

Ők azt hirdetik magukról, hogy a multikkal ellentétben ők nem csak enni és inna adnak nekünk, hanem kedvességet, szeretetet és egy kis beszélgetéssel is nyújtanak a betévedőnek. A cég ami alapította a BOON 2007 Kft. már a nevében is a vidámság, kedvesség, jókedv, adakozás, szeretet filozófiáját tartja szem előtt. Mára már két üzletük van: az első a Panino Pékárú & Nass, a második pedig a Panino Pékárú & Nass Pavilon.
Szabó Pékség

Foglalkoznak hagyományos és reform pékáruval is, hogy ezáltal kielégítsék a klasszikus ízek kedvelőit és az egészséges táplálkozásra törekvő fogyasztók igényeit is. Kizárólag természetes alapanyagokat használnak, széles termék kínálattal és alacsony árakkal igyekszenek a vásárlók magas színvonalú kiszolgálására. Iskolai, uszodai, utcai büfékben, éttermek és rendezvények pékáru igényét elégítik ki. Odafigyelnek arra is, hogy a fogyó kúrázni vágyók vagy valamilyen élelmiszerre érzékeny vásárlók is megtalálják maguknak a megfelelő terméket.
Online vásárlási lehetőség
Erre a pék.lap.hu-n találtam rá. Bár eléggé kezdetlegesek még ebben az ágban ezek a próbálkozások, van pár bolt amelyik így próbálja növelni bevételét. Ilyen például a Bio pékárú házhoz szállítás, E-közért.com, és Sütemény rendelés - Hungarosweet. Persze mindegyik oldal regisztrációt igényel.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése